A megjelent h�rekkel szemben m�g a nyolcoszt�lyos gimn�ziumokban sem tenn�k k�telez�v� a latin nyelv oktat�s�t, k�z�lte k�rd�s�nkre az Emberi Er�forr�sok Miniszt�rium. A nyelvoktat�si strat�gi�r�l sz�l� feh�r k�nyv val�ban �gy fogalmaz, hogy "a nyolc �vfolyamos gimn�ziumok saj�toss�ga, hogy k�telez�en latint tanulnak a tanul�k", de a t�rca hangs�lyozta: nincs olyan jogszab�ly, amely szeptembert�l b�rhol k�telez�v� tenn� a latin tan�t�s�t.

A nemr�g megjelent kerettantervek szerint a latin a nyolcoszt�lyos gimn�ziumokban is csak m�sodik v�laszthat� idegen nyelv lesz a 7. oszt�lyt�l. A di�kok teh�t ezekben az iskol�kban az angol, n�met vagy francia mellett nemcsak egy m�sik �l� idegen nyelvet v�laszthatnak, hanem a latint is. A t�rca szerint ezek az iskol�k kiemelten tehets�gfejleszt� int�zm�nyeknek sz�m�tanak, a latin nyelv tan�t�sa pedig nyelvi �s kult�rt�rt�neti szempontok alapj�n egyar�nt indokolt. A t�rca szerint a feladat ell�t�s�hoz elegend� latintan�r is van.

A nyolcoszt�lyos k�z�piskol�kba az �sszesen 200 ezer gimnazista kb. 15 sz�zal�ka, 30 ezer di�k j�r. Egy forr�sunk azt mondta: a gyakorlatban nem mindenhol lesz a di�k szabad v�laszt�sa a latintanul�s. Ma is olyan a rendszer, hogy ha valaki hum�n vagy �ppen biol�gia tagozatra ker�l, akkor ott m�r helyben el��rj�k, hogy az angol vagy n�met mellett a m�sodik nyelve a latin legyen.

A nyolcoszt�lyos gimn�ziumoknak k�sz�lt kerettanterv szerint az 5-6. oszt�lyban csak az Eur�pai m�velts�g latin alapjai c�m� tant�rgy jelenik meg. Ezeken az �r�kon a di�kok m�g nem latinul tanulnak. A c�l az, hogy ez a szakasz megalapozza hetedikt�l a latin nyelv �s t�rt�nelem tant�rgy tanul�s�t. Ezeken az �r�kon a di�kok m�g csak latin eredet� magyar szavakkal, �kori mitol�gi�val, r�mai mond�kkal, a latin szavak kiejt�s�vel vagy a r�mai kor magyarorsz�gi r�g�szeti eml�keivel ismerkednek.

Az orosz szor�totta ki

A nyelvtan�t�s helyzet�t vizsg�l� 2012-es eur�pai uni�s jelent�s (.pdf) szerint csak Rom�ni�ban �s Horv�torsz�gban tett�k k�telez�v� mindenki sz�m�ra a latin oktat�st az �ltal�nos iskol�k fels� tagozat�n �s a k�z�piskol�ban. N�metorsz�g, Luxemburg, Hollandia, Liechtenstein �s Ausztria csak bizonyos iskolat�pusokban, f�leg a gimn�ziumokban teszi k�telez�v� a latint. Az EU-s orsz�gok �sszesen fel�ben van valamilyen szab�lyoz�s vagy aj�nl�s a latin tan�t�s�ra. A jelent�s k�l�n kiemeli Magyarorsz�got, amely �llami eszk�z�kkel is �szt�nzi az iskol�kat arra, hogy egy �l� idegen nyelv mellett a latin tan�t�s�t is tegy�k lehet�v�.

A latint 1948-ban az orosz k�telez�v� t�tele szor�totta h�tt�rbe a magyar iskol�kban. A tant�rgy m�sodik renesz�nsz�t a rendszerv�lt�s ut�n �lte. Addig az orosz mellett a legt�bben ink�bb egy �l� eur�pai nyelvet v�lasztottak. Amikor az orosz k�telez� jellege megsz�nt, az angol vagy a n�met f�nyelv mellett sokan �jra hasznosnak l�tt�k m�sodik nyelvk�nt tanulni a latint. A kilencvenes �vek v�g�re ez a trend v�get �rt, aminek t�bb oka is volt: addigra t�megesen k�pezt�k �t magukat az orosz tan�rok, �gy egyre t�bb iskol�ban lehetett m�r k�t �l� nyelvet tanulni, �s ekkor m�r egyre kevesebb helyen fogadt�k el a felv�telin a latint m�sodik idegen nyelvk�nt.

A latin oktat�s r�szleges vissza�ll�t�s�ban vagy legal�bbis �szt�nz�s�ben szerepet j�tszhat, hogy Gloviczki Zolt�n, az EMMI jelenlegi k�zoktat�si helyettes �llamtitk�ra kor�bban elk�telezett latin szakos tan�rk�nt dolgozott. Egy kor�bbi tanulm�ny�ban ugyanakkor azt �rta: a latin eg�szen 1945-ig ar�nytalanul fajs�lyos eleme volt a magyar k�zoktat�snak, m�r akkor is f�l�sleges volt heti hat �r�ban tanulni. Gloviczki szerint a latin a k�t h�bor� k�z�tt nemcsak a konzervativizmus meleg�gya volt, de olyan szelekt�l� t�rgy, amib�l k�nnyen meg lehetett bukni, �gy kisz�rte azokat, akik k�pess�g vagy szorgalom hi�nya miatt magasabb szint� tanulm�nyokra alkalmatlannak l�tszottak. Gloviczki t�bb tanulm�nya szerint ez�rt ma nem �rdemes ill�zi�kat kergetni: bizonyos helyeken, �gy az elitk�pz�sben igenis lehet helye a latinnak, de a latin nyelvet �s a nyelvtanul�st els� l�p�seit�l kezdve kult�rak�zvet�t� eszk�zk�nt �rdemes tekinteni.

Egyre kevesebb a tan�r

Az Oktat�si Hivatalt�l kapott adatok alapj�n az elm�lt �vekben �tlagosan 450-500 di�k tesz latin �retts�git. Ezekb�l az adatokb�l trend nem olvashat� ki. Az ugyanakkor tudhat�, hogy 2008-ra a latin nyelvet tanul�k sz�ma a rendszerv�lt�s idej�n tanul�k sz�ma al� esett vissza, 2003 �s 2008 k�z�tt pedig 38 sz�zal�kkal cs�kkent a szakjukat tan�t� latin tan�rok ar�nya.

Ma 175 k�z�piskol�ban �s k�t �ltal�nos iskol�ban van teljes munkaid�ben foglalkoztatott latintan�r. Miut�n a nyelv az egyh�zi iskol�kon k�v�l �ltal�ban nem k�telez�, a legt�bb helyen kis csoportos oktat�s keret�ben tanulj�k a di�kok - nemcsak a b�lcs�szkarokra, de az orvosira vagy term�szettudom�nyos szakokra k�sz�l�k is. Ha nincs el�g jelentkez�, sok helyen nem indulnak el ezek a latin kurzusok, vagy egy szakk�rbe szorulnak.

K�zel lehet hozni a di�kokhoz

Az Ap�cai Gimn�ziumban a biol�gia �s a k�mia tagozaton k�telez� m�sodik nyelvk�nt latint tanulni. Innen a di�kok nagy r�sze orvosira felv�telizik. Kor�bban megvolt az az el�ny�k, hogy ha az egyetemen igazolt�k a n�gy�ves k�z�piskolai latin tanulm�nyokat, akkor nem kellett orvosi latin �r�kra j�rniuk, de ez ma m�r nincs �gy, mondja Jankovics L�szl� az Ap�czai-gimn�zium latintan�ra. Jankovics L�szl� szerint ha k�telez�v� nem is kellene tenni a latint minden iskol�ban, a hum�n szakokra k�sz�l�knek kifejezetten hasznos a latinos alapoz�s. M�g p�ld�ul ma az �l� nyelvek oktat�s�ban a hat�kony kommunik�ci�n van a hangs�ly, a latin az egyetlen olyan nyelv, amely ma is ford�t�sk�zpont�. A latin sz�vegek ford�t�sa mindig elm�ly�lt nyelvtani elemz�st �s sz�veg�rtelmez�st ig�nyel, a megfelel� magyar kifejez�sek megtal�l�sa pedig az anyanyelvi kompetenci�t is fejleszti. A latin tanulm�nyok haszna �gy k�s�bb �tt�teles m�don jelentkezik, ak�rcsak az iskol�ban elsaj�t�tott matematikai gondolkod�s�, v�li Jankovics L�szl�.

A tan�r szerint a mai di�kokat is meg lehet fogni egy-egy j�l kiv�lasztott olvasm�nnyal: "kevesen gondoln�k, de az �kori R�ma emberk�pe, multikultur�lis vil�gk�pe j�val k�zelebb �ll a mai kor�hoz, mint a birodalom buk�sa ut�n k�vetkez� �vsz�zadok�". Sokan teszik fel a k�rd�st, minek egy holt nyelvre id�t �ldozni. A k�z�piskolai latinoktat�s c�lja azonban nem mag�nak a latin nyelvnek a megtan�t�sa, ink�bb egy eszk�zt adnak ezzel a di�kok kez�be ahhoz, hogy eljussanak a sz�vegekben megfogalmazott gondolatokhoz. A sz�veg pontos meg�rt�s�t szolg�l� kult�rt�rt�neti ismeretek oktat�sa is fontos jellemz�je a latintan�t�snak. "Gyakran megk�rdezem a di�kokat, mit gondolnak, �rv�nyesek-e m�g a r�gi sz�vegekben megfogalmazott szentenci�k, �s ezekr�l sz�vesen vit�znak is."

A magyarul tanul�shoz is hasznos

Magyarorsz�gon �jra �s �jra felmer�l a vita arr�l, �rdemes-e tan�tani az iskol�ban a latin nyelv alapjait. Emellett sz�mos �rv sz�l, miut�n a latin nyelv- �s m�velts�galapoz� t�rgy egyszerre. A latin tud�s nemcsak az idegen nyelvek, de a magyar nyelvtan m�lyebb meg�rt�s�t is seg�ti, ahogy a gondolatok logikus kifejez�s�nek fejleszt�s�hez vagy �ppen az idegen szavak helyes le�r�s�hoz is hasznos. A latin �r�kon a di�kok �ltal�ban kev�s sz�veggel foglalkoznak, de a magyar �r�khoz k�pest j�val alaposabban, �gy a latin tanul�s fejleszti a sz�veg�rt�, -elemz�, �s kommunik�ci�s k�szs�geket.

A latin egy�bk�nt nemcsak az �jlatin nyelvek tanul�s�t teszi k�nnyebb�, de az angol�t is, l�v�n az angol sz�kincs t�bb mint fele francia, azaz latin eredet� szavakb�l �ll. A latin m�sik el�nye a m�velts�g sz�les�t�se. A latin m�velts�g �r�k a t�rt�nelemmel, irodalommal, �s m�s m�v�szeti �gakkal is �rintkeznek, �s ahogy a kerettanterv is kifejti: a latinos alapok a di�kok �llampolg�ri ismereteit, demokratikus elk�telezetts�g�t �s az olvasm�nyok r�v�n az erk�lcsi nevel�st �s az �nismeretre nevel�st is er�s�tik.

A tudom�nyos �let nyelve ma ugyan m�r meghat�roz�an az angol, de a jog vagy az orvostudom�ny mellett a term�szettudom�ny �s az informatika fogalomk�szlete is a latin nyelv alapjain �ll. Az �jabb tudom�nyos szakkifejez�sek sok ter�leten, �gy a biol�gi�ban m�r jellemz�en eleve angol nyelven terjednek el. Az orvostudom�nyokban v�lhet�en az�rt maradtak meg, mert egy id� ut�n m�r nem volt �rtele a t�bb ezer latin kifejez�st m�s nyelvre �t�ltetni.

Fons: http://index.hu/belfold/2013/01/09/kell-e_tanulni_latinul/

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.