A c�m (Gellius cotidianus) azt jelenti: "napi/mindennapi Gellius". A m�sodik sz�zadi antikv�rius �r�, Aulus Gellius Noctes Atticae (Attikai �jszak�k) c�m� nagy gy�jtem�ny�b�l n�z�nk alkalomadt�n egy-egy r�vid r�szt, �s vagy gy�ny�rk�d�nk benne, vagy elm�lked�nk, mosolygunk, csod�lkozunk, esetleg m�rgel�d�nk rajta... Higgye el a kedves L�togat�, hogy mindegyikre b�ven akad p�lda a terjedelmes, de sohasem unalmas m�ben. A latinul tanul�k kedv��rt el�bb mindig az eredeti r�szlet j�n, majd ennek t�m�r �sszegz�se, esetleg komment�l�sa magyarul. V�g�l hozz�f�z�k valamit a prof�n "szentleck�hez". 

Persze, csak ha van mit... 

(A k�pen Lysias/L�sziasz legismertebb szoborportr�ja l�that�.)

A „taberna libraria” magyar jelent�se k�r�lbel�l „k�nyvesbolt”. �gy  nevezt�k az �kori R�m�ban a f�rumon tal�lhat� k�nyv�rus-helyeket. Ezzel a megjel�l�ssel a haz�nkban megjelen�, �kori t�rgy� vagy �kori szerz�t�l sz�rmaz� k�nyv�jdons�gokra k�v�nom felh�vni az �rdekl�d� L�togat� figyelm�t. �rtelemszer�en magyar nyelv� munk�kr�l lesz sz�, de a latinul tanul�k kedv��rt mindig lesz egy r�vid r�szlet az eredetib�l is. Ford�t�s eset�n mag�t�l az auctort�l (auctornak nevezz�k az antikvit�s �r�it, k�lt�it), tanulm�ny, monogr�fia eset�n pedig att�l az auctort�l, akir�l a megjelent k�nyv sz�l.

(A k�pen az �jonnan megjent k�nyv bor�t�ja l�that�.)

A c�m (Gellius cotidianus) azt jelenti: "napi/mindennapi Gellius". A m�sodik sz�zadi antikv�rius �r�, Aulus Gellius Noctes Atticae (Attikai �jszak�k) c�m� nagy gy�jtem�ny�b�l n�z�nk alkalomadt�n egy-egy r�vid r�szt, �s vagy gy�ny�rk�d�nk benne, vagy elm�lked�nk, mosolygunk, csod�lkozunk, esetleg m�rgel�d�nk rajta... Higgye el a kedves L�togat�, hogy mindegyikre b�ven akad p�lda a terjedelmes, de sohasem unalmas m�ben. A latinul tanul�k kedv��rt el�bb mindig az eredeti r�szlet j�n, majd ennek t�m�r �sszegz�se, esetleg komment�l�sa magyarul. V�g�l hozz�f�z�k valamit a prof�n "szentleck�hez".

Persze, csak ha van mit... 

(A k�pen Sz�krat�sz legismertebb szoborportr�ja l�that�.)

Gorsium haz�nk egyik legjelent�sebb, m�gis m�ltatlanul elhanyagolt r�mai kori romter�lete. A mai T�c telep�l�s k�zigazgat�si ter�let�n tal�lhat�.  Az M7-es aut�p�ly�r�l a Szabadbatty�n, T�c, Gorsium csom�pontn�l d�lre let�rve 3 km ut�n, a temet� mellett balra fordulva 1,5 km-re tal�lhat� Pannonia Inferior tartom�ny egykori k�zigazgat�si, k�s�bb vall�si k�zpontja. R�vid t�rt�nete itt �s al�bb k�vetkezik.

A v�ros a nev�t a III. sz�zad v�g�n megjelent Itinerarium Antonini c�m� r�mai �tik�nyv le�r�s�b�l ismerj�k: „Gorsium”, illetve „Gorsio sive Hercule” megfogalmaz�sban (sive jelent�se: �s, vagy). A kett�s megnevez�s a 260-as szarmata d�l�s nyom�n fel�p�l� v�ros r�gi, k�zhaszn�lat� �s az �j, hivatalos elnevez�s�re utalt.

A r�maiak megjelen�se el�tt a ter�let a kelta civitas Eraviscorum-hoz tartozott. Az I. sz�zad k�zep�n az Aldun�r�l idevez�nyelt ala Scubulorum elnevez�s� l�gi� k�t �t keresztez�s�ben (Sopianae-Aquincum, Sopianae-Brigetio) �rokkal �s pal�nkfallal k�r�lvett katonai t�bort �p�tett. Az itt �llom�soz� mintegy 500 f�s lovascsapat (ala) feladata a s�rv�zi �tkel� v�delme �s a tartom�ny belsej�nek v�delm�ben az ide befut� �tvonalak ment�n �rszolg�lat biztos�t�sa. A Duna-parti limes teljes ki�p�l�se ut�n m�r nem volt sz�ks�g a bels� katonai biztos�t�sra, �gy az akkor itt �llom�soz� csapatot tov�bb vez�nyelt�k a Birodalom m�s ter�leteire.

Ma 2000 �ve, hogy meghalt az �kori r�mai t�rt�nelem egyik meghat�roz� alakja, a princip�tus els� k�pvisel�je, Augustus cs�sz�r (helyesebben: princeps)

Fedezz�k fel a g�r�gorsz�gi Helik�n-hegys�gben a M�zs�k v�lgy�t, �s igyunk a h�res Hippokr�n�b�l, melyet a m�tosz szerint P�gaszosz (Pegasus), a k�lt�szet szimb�lum�v� v�lt sz�rnyas l� fakasztott pat�j�val! - aj�nlja Barna B�la turisztikai �js�g�r�. A cikk sz�veg�t �s k�panyag�t a  Ny�rs�gh�r2012. szeptember 19-i online sz�m�b�l (szerkesztve �s kihagy�sokkal) vett�k �t.