Kvetkez 20 cikk | Elz 20 cikk |
Lectio prima: Aeneas. Fabula clara - Bellum Troianum |
N. Horvth Margit - Dr. Nagy Ferenc |
2013.09.03. 12:28 |
A rmaiak si, mitikus trtnete a hres trjai hborhoz kapcsoldik. A trjai mondakr hseinek sorban ott harcol az isteni szrmazs Aineisz (latinul: Aeneas) is, akinek anyja a szerelem istennje, Aphrodit (a rmai Venus). Homrosz liszban olvashatjuk sszecsapst a hres Akhilleusszal. Aineiszt (Aeneast) Poszeidn, a tengeristen menti meg a halltl. A trjai mondt grg telepesek hoztk Itliba (itt mr a Kr.e. VI. szzadban ismertk). Leghresebb vltozatt, az Aeneist Augustus csszr kornak kltkje, Publius Vergilius Maro formlta nemzeti epossz. Ebben a hskltemnyben Aeneas isteni parancsot teljestve indul el az g Trjbl (lion); kimenti, s vlln viszi ids atyjt, Ankhszszt (Anchises), vezeti fit, Aszkanioszt (Ascanius vagy Iulus), s magval hozza a hzi istenek szobrait. Sokat hnydik szrazon s vzen, mg megrkezik Itlia partjaira, ahol a jslat szerint az j hazt meg kell alaptania. De mg itt sem r vget a kzdelem: meg kell nyernie szvetsgesl Latinus kirly npt; le kell gyznie a krnykbeli slakkat, s vgl leteleptheti sokat trt trsait. A rmaiak teht satyjuknak vallottk Aeneast, akinek leszrmazottai: Romulus s Remus lettek Rma alapti.
A kp Simon Vouet festmnynek fotja. Az eredeti San Diegban, a Mvszeti Mzeumban tallhat.
URL: Simon Vouet: Aeneas
|
 |
Kvetkez 20 cikk | Elz 20 cikk |
|