| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
Ajánlják, de nem teszik kötelezővé a latint |
Joób Sándor (index.hu) |
2013.01.09. 12:40 |
Bár az Emberi Erőforrás Minisztérium szerint nyelvi és kultúrtörténeti szempontok alapján egyaránt indokolt lenne a latin tanítása az iskolákban, azt még az elit képzésre szánt nyolcosztályos gimnáziumokban sem teszik kötelezővé szeptembertől. Ezekben az iskolákban a 7. osztálytól csak választható második idegen nyelv lesz. A holt nyelv tanulása segíti a többi idegen nyelv megtanulását, a magyar nyelvtan jobb megértését, a gondolatok logikus nyelvi kifejezését és szélesebb műveltségi alapokat ad, a kérdés csak az, érdemes-e ezzel terhelni minden diákot.
|
 |
Miért érdemes latinul tanulni? |
Pécsi László |
2012.09.25. 12:30 |
Általános a vélekedés, miszerint a latin halott nyelv, ezért a XXI. században teljesen felesleges tanulni. Ez azonban teljesen helytelen megállapítás. A latin a legsikeresebb nyelv a világon: 2500 éve a műveltség és a tudomány nyelve. A latin csak egyetlen szempontból tekinthető halottnak: időszámításunk kezdetén, Augustus császár korában merevedett olyan, szerkezetét tekintve többé nem változó nyelvvé, mely az elkövetkezendő kétezer évben csak szókincsét igazította az új időkhöz.
|
|
Mi értelme van a latintanulásnak? |
Arrabonicus |
2011.08.01. 12:16 |
Manapság divatos dolog mindent a haszonelvűség szempontjából vizsgálni, és mindenben az a cél, hogy a legkevesebb ráfordítással a lehető leggyorsabban maximális hasznot lehessen kipréselni az adott tevékenységből. Ez a szemléletmód eredményezte azt, hogy a balatoni lángossütők a sokéves szabad rablás után immár hangosan jajveszékelnek a német turisták elmaradozása miatt.
|
|
Kell-e a latin? (Kerekasztal-beszélgetés I.) |
A "Könyv és Nevelés" folyóirat Szerkesztősége |
2009.01.12. 07:58 |
„Kell-e a latin?” – ezt a látszólag egyszerű, ám a magyar kultúra hagyományait és jelenkorát egyaránt érzékenyen érintő kérdést választotta 1990-ben megjelent vitairata címéül dr. Borzsák István professzor, a XX. századi magyarországi ókortudomány kiemelkedő képviselője. A professzor úr a maga részéről – a mostani beszélgetésben is részt vállaló Takács László szavaival – „legfőbb feladatai egyikének tekintette…, hogy az elsorvasztott latinoktatást felélessze. Nagy visszhangot kiváltó könyvében… polemizált az európai humanizmus legmélyebb hagyományait őrző latin oktatása mellett.” A címben megjelölt polémiát persze nem Borzsák tanár úr kezdte: mondhatni, évszázados hagyományai voltak, vannak a kérdésnek a magyar iskolák világában. Ez a régi vita korántsem zárult még le. Talán a magunk vigasztalásául is kijelenthetjük: még nem dőlt el semmi. De kijelenthetjük-e vajon tényleg? Még mielőtt azonban elkezdenénk a magunk kerekasztal beszélgetését a magyarországi latintanításról, arra kérem az asztal körül ülőket, az eszmecsere résztvevőit, hogy néhány szóval mutatkozzanak be - kezdte a beszélgetést Balogh Mihály, a kerekasztal moderátora. A beszélgetés résztvevői: Benő Kálmánné Hegyi Amália, dr. Gesztesi Enikő, Czeglédi Sándor, Takács László.
|
|
Kell-e a latin? (Kerekasztal-beszélgetés II.) |
A "Könyv és Nevelés" folyóirat Szerkesztősége |
2009.01.11. 17:59 |
„Kell-e a latin?” – ezt a látszólag egyszerű, ám a magyar kultúra hagyományait és jelenkorát egyaránt érzékenyen érintő kérdést választotta 1990-ben megjelent vitairata címéül dr. Borzsák István professzor, a XX. századi magyarországi ókortudomány kiemelkedő képviselője. A professzor úr a maga részéről – a mostani beszélgetésben is részt vállaló Takács László szavaival – „legfőbb feladatai egyikének tekintette…, hogy az elsorvasztott latinoktatást felélessze. Nagy visszhangot kiváltó könyvében… polemizált az európai humanizmus legmélyebb hagyományait őrző latin oktatása mellett.” A címben megjelölt polémiát persze nem Borzsák tanár úr kezdte: mondhatni, évszázados hagyományai voltak, vannak a kérdésnek a magyar iskolák világában. Ez a régi vita korántsem zárult még le. Talán a magunk vigasztalásául is kijelenthetjük: még nem dőlt el semmi. De kijelenthetjük-e vajon tényleg? Még mielőtt azonban elkezdenénk a magunk kerekasztal beszélgetését a magyarországi latintanításról, arra kérem az asztal körül ülőket, az eszmecsere résztvevőit, hogy néhány szóval mutatkozzanak be - kezdte a beszélgetést Balogh Mihály, a kerekasztal moderátora. A beszélgetés résztvevői: Benő Kálmánné Hegyi Amália, dr. Gesztesi Enikő, Czeglédi Sándor, Takács László.
|
|
| Következő 20 cikk | Előző 20 cikk |
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Tovább…
Friss bejegyzések
Archívum