PORTA LATINA > SCHOLA > PROOEMIUM

SALVE, CARE VISITOR! SALVE, CARE DISCIPULE!

�DV�Z�LLEK, KEDVES L�TOGAT�M! �DV�Z�LLEK, KEDVES TANUL�!

Ezeken az oldalakon a harmadf�lezer �ves latin nyelv �s r�mai kult�ra n�h�ny nevezetes lapja lesz l�that�, olvashat�. N�h�ny morzs�ja lesz felcsipegethet�. Id�vel f�nyk�pekkel, h�rekkel, linkekkel, �s apr�nk�nt az alapfok� latintanul�st is seg�t� r�szekkel szeretn�m b�v�teni ezt a port�lt.

Ha latinul tanulsz az iskol�ban, �s ennek Te vagy a Sz�leid nem nagyon �r�lt�k, a helyedben felt�tlen�l elolvasn�m, majd megmutatn�m a sz�leimnek is a Scripta/�r�sok men�pontban tal�lhat� cikkeket, melyek �ppen err�l: a latin tanul�s�nak sz�ps�g�r�l, �s (kapaszkodj meg!) hasznoss�g�r�l sz�lnak.

A XXI. sz�zad elej�n j�rva nagy k�rd�s, hogy miv�gre tanuljon az ember fia latinul. Minek az �kori r�maiakkal �s nyelv�kkel, egy m�ra m�r "holt nyelvvel" foglalkozni ak�r egy percig is, mikor olyan j�l megvagyunk n�lk�le?

De mondd meg: minek matrica-, k�peslap- vagy b�lyeggy�jt�ssel, g�rdeszk�z�ssal, buliz�ssal, t�v�n�z�ssel, hobbisporttal, kocog�ssal �s kockul�ssal (vagy b�rmi m�ssal) foglalkozni? Hiszen j�l meglenn�l ezek n�lk�l is.

Mindegy, hogyan keveredt�l ide, �s mi�rt vagy itt: �n �r�l�k Neked.

Szeretettel �dv�z�llek a latin kapuban, azaz  Porta Latina nev� port�lomon!

N�zz k�r�l, egyel�re most ennyi:

Vale! (kb.: Szia!)

Csepel, 2014. augusztus 10..

Latomus (azaz Sz. G�bor �gnes, latintan�r)

PORT�LOM,  A PORTA LATINA "N�VAD�J�R�L"

El�ttem m�r sok m�s honlap- �s port�l�p�t� r�j�tt, hogy milyen j� kis n�v ez: Porta Latina. Most arr�l mondan�k p�r sz�t, hogy ez az elnevez�s egy�ltal�n nem a fant�zia term�ke: a val�s�gban is l�tezett, s�t, ma is l�tezik a Porta Latin�nak nevezett �p�tm�ny: egy hatalmas falba �p�tett, impoz�ns KAPU, hiszen a PORTA latinul kaput jelent. Al�bb egy metszeten �s a kb. 8-10 �ves f�nyk�peken is megcsod�lhatod! De mit �rnak az �tik�nyvek �s az online lexikonok a Porta Latin�r�l? Sajnos, nem sokat, mivel nem tartozott R�ma legjelent�sebb �s legforgalmasabb kapui k�z�. Maga a kapu r�sze az �gynevezett Aurelianus-f�le falnak, mely - a m�reteit tekintve - grandi�zus �p�tm�nye az �kori R�m�nak.

"Az Aurelianus-f�le fal az �kori R�ma cs�sz�rkorban elk�sz�lt fala. El�sz�r Honorius cs�sz�r jav�ttatta ki i. sz. 403-ban. A sok rombol�s �s kiigaz�t�s ut�n nagy r�sz�ben ma is �ll, �s a v�ros belter�let�nek hat�r�t jelzi, b�r most lakatlan ter�letet is foglal mag�ban, s �szak �s kelet fel� t�lterjed rajta a mai v�ros. A Servius-f�le fallal k�r�lvett ter�letnek majdnem h�romszoros�t fogja k�r�l e fal, hozz�kapcsolva a belter�lethez az eg�sz campus Martiust, a Mons Pincius (Collis Hortorum) ter�let�t, kelet fel� a Quirinalis, a Viminalis �s az Esquilinus magasabb r�szeit, a Tiberis ment�n az Aventinust�l d�lre elter�l� lap�lyt, melyen egy cser�ped�nyek t�red�keib�l felhalmozott, 35 m�ter magas domb, a Mons testaceus (ma Monte Testaccio) �ll. A Tbieris jobb partj�n lev� v�rosr�szt is k�r�lvette a fal a Ianiculus mons (azaz Ianiculus-hegy, amely ink�bb domb; mai olasz nev�n: Gianicolo) magaslat�nak egy r�sz�vel egy�tt."

Az Aurelianus-f�le falnak sok kapuja volt. Mivel nem f�ldrajzi vagy topogr�fiai szempontb�l besz�l�nk r�luk, elegend� a felsorol�s. Teh�t ennek a hatalmas falnak a kapui voltak (r�szben m�g ma is �llnak):

• Porta Flaminia (ma a hely�n a Porta del Popolo �ll);
• Porta Pinciana (ma ugyanaz);
• Porta Salaria (ma ugyanaz);
• Porta Nomentana – ma helyette a porta Pia �ll);
• Porta Viminalist�l indul� �ton egy ismeretlen nev� (ma m�r befalazott) kapu;
• Porta Tiburtina (ma: Porta San Lorenzo);
• Porta Labicana (ma: porta Maggiore, kett�s kapuboltozattal);
• Porta Asinaria (ma befalazva);
• Porta San Giovanni;
• Porta Metrovia (neve k�tes; ma befalazva);
• Porta Appia (ma: porta San Sebastiano);
• Porta Latina;
• Porta Ardeatina (elpusztult);
• Porta Ostiensis (ma: Porta San Paolo) �s a
• Porta Portuensis (lebontott�k);
• Porta Portese;
• Porta Aurelia (ma a hely�n a Porta San Pancrazio �ll);
• Porta Septimiana (ma hely�n a porta Settimiana �ll) - ami olaszul ugyanaz, mint latinul a r�gebbi n�v 
• Porta Aurelia (elpusztult)

Azt hiszem, ennyi bevezet�s �ppen elegend� a Porta Latin�r�l. Ahogy az �kori r�maiak mondt�k: satis superque (untig el�g).

1. Porta Latina - Giuseppe Vasi metszete a XVIII. sz�zadb�l

2-3. F�nyk�pek a ma is l�that� Porta Latin�r�l

F�nyk�pek: ROME ART-LOVER

Az ismertet�s forr�sai:  WIKIPEDIA - AZ AURELIANUS-FAL , WIKIPEDIA - PORTA LATINA

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s