Ben� K�lm�nn� Hegyi Am�lia vagyok, 1974-t�l 2006-ig tan�tottam k�z�piskol�ban latin nyelvet, ek�zben latin tant�rgyszak�rt� is voltam. Jelenleg nyugd�jas vagyok.

Dr. Gesztesi Enik� vagyok, h�sz �ve tan�tok latin nyelvet �s t�rt�nelmet, a harmadik szakom az �g�r�g. A gimn�ziumi tan�t�s mellett �sszesen n�gy �vet oktattam egyetemen is. A tan�t�s mellett kutat�ssal is foglalkozom, m�dszertani munk�im mellett az antik t�rt�net�r�s t�rgyk�r�t kutattam �s kutatom, 2007 �sz�n doktor�ltam, PhD v�gzetts�get szereztem. T�rt�nelemb�l �s latin nyelvb�l tant�rgyszak�rt� vagyok. 

Czegl�di S�ndor vagyok, 1987 �ta tan�tok latint �s t�rt�nelmet. 2006-ban szereztem PhD fokozatot „A latin nyelv tan�t�sa nyolcoszt�lyos gimn�ziumban” c�m� dolgozatommal. Latinb�l nyolc- �s n�gy �vfolyamos gimn�ziumok r�sz�re �rtam tank�nyvsorozatot, az ut�bbi sorozattal (c�me: Traditio Viva) 2008-ban els� helyez�st �rtem el az �kortudom�nyi T�rsas�g p�ly�zat�n. T�rt�nelem tank�nyveket is �rtam, ezekkel szint�n 2008-ban elnyertem az MTA pedag�gus kutat�i �szt�nd�j�t.

Tak�cs L�szl� vagyok, a P�zm�ny P�ter Katolikus Egyetem B�lcs�szettudom�nyi Kar�nak Latin Tansz�k�n tan�tok, most m�r k�zel m�sf�l �vtizede.

K�sz�n�m.  Hadd mutatkozzam be v�g�l magam is – a kompetenci�mat, k�rdez�i „jogosults�gomat” n�mileg er�s�tend�. Balogh Mih�ly vagyok, a besz�lget�s�nknek teret biztos�t� foly�irat, a K�nyv �s Nevel�s f�szerkeszt�je, a lapot kiad� OPKM nyugalmazott f�igazgat�ja. Itt �s most azonban ezekn�l fontosabb, hogy kor�bban latin-magyar szakos tan�rk�nt dolgoztam mintegy negyedsz�zadon �t, valamint hogy ezekben az �vekben rendszeresen tan�tottam latint is – eg�szen 1999-ig. �gy valamennyire bel�lr�l ismerem besz�lget�s�nk aktu�lis t�rgy�t.

B. M.: A k�lcs�n�s bemutatkoz�s ut�n most induljunk el a k�lyh�t�l, ami eset�nkben a latin nyelv hazai tan�t�s�nak t�rt�net�t jelenti. Ha a klasszikus nyelvek (�g�r�g, latin) sors�nak alakul�s�t vizsg�ljuk a magyar iskol�z�s �jabb kori t�rt�net�ben, nagyj�b�l az utols� k�t-k�t �s f�l �vsz�zad�ban, akkor a k�vetkez� mark�ns fordul�pontokr�l besz�lhet�nk:

– 1777, Ratio Educationis: bizonyos helyeken, bizonyos t�rgyakat, bizonyos felt�telek eset�n m�r magyarul is lehet tan�tani

– 1844, �llamnyelv-t�rv�ny: a latin nyelv tan�t�si nyelvb�l k�telez� tant�rggy� alakul

– 1890, „g�r�gp�tl�” t�rv�ny: az �g�r�g nyelv k�telez�b�l fakultat�v tant�rggy� v�lik

– 1945, a nyolc oszt�lyos �ltal�nos iskola bevezet�s�vel a latin kiszorul a 10-14 �ves koroszt�ly tananyag�b�l, majd k�telez�b�l fakultat�v, v�laszthat� m�sodik idegen nyelv lesz a gimn�ziumi oszt�lyok egy r�sz�ben, a hum�n tagozaton.

Elfogadhat�-e r�szben-eg�szben ez a korszakol�s, esetleg hol �s mennyiben k�v�nn�k ezt m�dos�tani, �rnyalni, finom�tani?

T. L.: Alapvet�en elfogadhat� a korszakol�s, �m v�lem�nyem szerint ezek a fordul�pontok el�zm�nyeikben, m�g ha mindegyik a klasszikus nyelvek oktat�s�t �rintette, nagyon is k�l�nb�z�k.

Az els�, 1777-es rendelkez�s �s az eg�sz latin �rint� folyamat, amely 1844-ig tartott, annak a kultur�lis, tudom�nyos forradalomnak a k�vetkezm�nye, amely Nyugat-Eur�p�b�l elindulva v�g�l a Habsburg birodalmat, �gy Magyarorsz�got is el�rte. Ennek a folyamatnak t�bb, j�l ismert �sszetev�je volt: egyfel�l a nemzeti nyelvek f�l�rt�kel�d�se, a nemzeti nyelveken val� tudom�nyoss�g el�t�rbe ker�l�se (a XVII. sz�zadt�l megindult tudom�nyos fejl�d�ssel a latin nyelv – az �j terminusok sz�ks�gess�ge miatt – nem tudott l�p�st tartani. Egyes ter�leteken (orvostudom�ny, jog, katolikus egyh�z) m�g tartotta ugyan mag�t a latin, de az �let legt�bb ter�let�n (k�zigazgat�s, kereskedelem stb.) m�r kiszorult. Magyarorsz�gon, ahol a magyar ajk� lakoss�g nem �rte el az �sszlakoss�g 50%-�t, a latin nemesi �s hivatali nyelvk�nt a t�rsadalom fels� r�tegeinek �rintkez�si nyelve volt (ahogy J�kai mondta: lingua paterna – senkit sem s�rt, hiszen senki�). Az 1777-es rendelkez�s teh�t az eur�pai folyamatok k�vetkezm�nye volt. 1844-es t�rv�ny b�r ennek folytat�sa, val�j�ban m�gis ink�bb a nemzeti identit�studat er�s�d�s�nek politikai d�nt�se.

Az 1890-es v�ltoz�s k�r�lm�nyeit nem ismerem k�zelebbr�l, de a kor oktat�spolitikai probl�m�i t�kr�ben �gy t�nik, hogy a f� ok a k�zoktat�sban r�sztvev� t�rsadalmi csoportok �sszet�tel�nek megv�ltoz�sa, �s a sz�zadv�g �j munkaer� ig�ny�nek s�rget� k�sztet�se volt. Vagyis e korszakhat�rn�l is els�dlegesnek t�nnek a megv�ltozott k�ls� k�r�lm�nyek.

E korszakhat�rokt�l annyiban t�r el az 1945-�s v�ltoztat�s, hogy annak oka abszol�t politikai volt. A latin nyelv az �j hatalom sz�m�ra a r�gi, kiv�lts�gos nemesi t�rsadalom, a katolikus egyh�z k�zoktat�sban megjelen� szimb�luma volt. Sz�m�z�se, ilyen drasztikus visszaszor�t�sa sem pedag�giai, sem �ltal�nos k�ls� t�rsadalmi nyom�ssal nem magyar�zhat�k. „Kontroll anyagk�nt” �rdemes lenne �sszehasonl�tani p�ld�ul, hogy mik�nt alakult a latin nyelv tan�t�sa a szomsz�dos, 1955-t�l szovjetmentes Ausztri�ban.

G. E.: Alapvet�en szerintem is elfogadhat� a korszakol�s, de Lacinak igaza van a korszakol�s okait �s el�zm�nyeit tekintve. �n is �gy l�tom, hogy az els� h�rom szakasz egy t�rsadalmi-t�rt�nelmi folyamat eredm�nye, de szerintem oly d�nt� v�ltoz�st nem hoznak a latin nyelvvel kapcsolatosan, mint a negyedik szakasz. P�ld�ul a Ratio Educationis megjelen�se ut�n is megmaradt a latin nyelv favoriz�l�sa a magyarorsz�gi k�z�p- �s fels�oktat�sban. Az 1844-as t�rv�ny nemzetgazdas�gi okait meg�rthetj�k, de Kossuth Lajos is hangs�lyozza, hogy a tudom�nyokban sohasem szabad a latint h�tt�rbe szor�tani. Azt �rta 1841-ben, a Pesti H�rlapban, hogy „Soha ne felejts�k, hogy latin nyelven tan�tani a tudom�nyokat, �s humanisztikus alapokra �p�teni a tan�t�st k�t k�l�nb�z� dolog…”

Az 1890-as v�ltoztat�s szerintem a polg�ri fejl�d�s k�vetkezm�nye, Kossuth tette meg a „g�r�gp�tl�” bevezet�s�re a javaslat�t. Persze ez szomor�, m�gis l�that�, hogy a g�r�g visszaszorul�s�val p�rhuzamosan a latin poz�ci�ja rendk�v�l er�s maradt, Az 1899-ben elfogadott tanterv szerint meghat�roz�nak tartj�k a latin nyelv tan�t�s�t, szinte dupla �rasz�mban oktatj�k, mint a magyart.

Az 1945-�s v�ltoztat�s oka abszol�t politikai volt, de szerintem m�r a k�t vil�gh�bor� k�z�tt is l�thatunk negat�v tendenci�kat. Ilyen volt 1924-ben a re�lgimn�zium bevezet�se, vagy az 1927-es �s 1930-as t�rv�nyek, amelyek nyom�n hat �v leforg�sa alatta a latin nyelv az els� helyr�l a harmadikra szorult vissza. Az 1935. �vi VI. tv. nyom�n, militarista megfontol�sb�l megn�tt a magyar, t�rt�nelem stb. �rasz�ma, a latin rov�s�ra. Erre k�vetkezett az 1945-�s fordulat, de ez nem el�zm�nyekt�l mentes.

Cz. S.: �n a fordulatok helyett – bizonyos m�rt�kig persze azokat is elfogadva – ink�bb a v�ltoz�si folyamatokra helyezn�m a hangs�lyt. Szerintem is legal�bb a 18. sz�zad k�zep�ig kell visszamenn�nk, s onnan k�vetn�nk a folyamatokba �gyazott fordulatokat, a magyarorsz�gi latin nyelv szerep�t, iskolai tan�t�s�t illet�en. Akkoriban Magyarorsz�gon a hivatalos nyelv, �s a gimn�ziumi tan�t�s nyelve is a latin volt m�g, s�t az iskol�ban b�ntett�k a magyarul besz�l�ket. A Ratio Educationis �ppen a hasznoss�ga miatt tartotta sz�ks�gesnek a latin tan�t�s�t. Egyr�szt, mert ez a hivatalos nyelv, m�sr�szt mert "e nyelv haszn�lata m�r szinte anyanyelvv� �s saj�tt� v�lt". A Ratio… hangs�lyozta, hogy a magyarorsz�gi latins�gra kell oktatni az ifj�s�got, mert erre van k�z�leti ig�ny.

Gimn�ziumainkban a 19. sz�zad els� fel�ben fokozatosan l�pett a latin tan�t�si nyelv hely�be a magyar. A reform�tusok 1833-ban, az evang�likusok 1841-ben, v�g�l a katolikusok 1844-ben tett�k a magyart tannyelvv�. Ezzel a l�p�ssel a latin, mint a h�tk�znapi �letben hasznos nyelv, kezdett h�tt�rbe szorulni. Sz�chenyi Hunnia c�m� munk�j�ban hosszasan �rvelt a „holt zsarnok” ellen, de az�rt nem akarta kis�p�rni az oktat�sb�l. Azt mondta, hogy a latin „legyen az iskol�inkban tan�tva ezent�l is, de nem kirekeszt�leg, hanem csak mint egyik t�rgya a tanul�snak…” 

�rdekes, hogy m�g a dualizmus kor�nak vezet� oktat�spolitikusa, K�rm�n M�r is azt hangs�lyozta, hogy a magyarorsz�gi latins�g �rt�se legyen a f� c�l. � a v�lem�ny�t nemzeti t�rt�nelm�nk �s irodalmunk latinos hagyom�nyaival, jelleg�vel indokolta.

A hivatalos oktat�spolitika �ll�spontja mellett a 20. sz�zad elej�t�l form�l�dott az ellent�bor� is. Rousseau nagyhat�s� nevel�si reg�ny�hez, az Emilhez visszany�lva, amelyben az �r� semmilyen szerepet nem sz�nt sem a latin, sem az �g�r�g tan�t�s�nak, helytelen�tett�k a gimn�ziumi latintan�t�st. A tant�rgy negat�v meg�t�l�s�re k�l�n�sen a Nyugat has�bjain akad sz�mos p�lda, b�r a klasszikus st�diumok fontoss�g�r�l sz�l� �r�s is b�ven el�fordul ugyanott.

1945 ut�n mark�ns v�ltoz�sok t�rt�ntek a magyar oktat�s�gyben, s ennek els� l�p�se a nyolcoszt�lyos gimn�zium megsz�ntet�se volt. Ezut�n m�r csak n�gyoszt�lyos gimn�ziumi keretekben folyt a latintan�t�s, ahol m�r elt�r�lt�k a k�telez� latin �retts�git. A v�ltoz�sok m�g�tt er�teljesen ott munk�lt az a v�leked�s, hogy a latin az el�z� korszak elnyom� oszt�ly�nak kiv�lts�ga volt, s visszaszor�t�sa �sszef�gg ennek az oszt�lynak h�tt�rbe szor�t�s�val.

Term�szetesen pedag�giai �rvek is elhangzottak a latin ellen, ezekre j� p�lda Kiss �rp�d visszaeml�kez�se, aki szerint a korabeli oktat�spolitik�hoz k�zel �ll� szakmai k�r�kben megoldand� szakmai probl�mak�nt eff�le, a latin megsz�ntet�se fel� mutat� k�rd�sek vet�dtek f�l: ny�jt-e a latintan�t�s olyan m�ltb�li eligaz�t� mint�kat, melyeknek ismerete a jelen meg�rt�s�hez is elengedhetetlen? Gazdag�tja-e a tudatot? �szt�nzi �s fejleszti-e a kritikai gondolkod�st? Megk�nny�ti-e az idegen nyelvek tanul�s�t, jav�tja-e a tanul�si k�pess�get? Milyen t�rgyak p�tolhatj�k a latinnak a gondolkod�st form�l� hat�s�t? K�r, hogy ez a kiv�l� szakember nem r�szletezi a feltett k�rd�sekre adott v�laszokat.

B. M.: Hogyan �rhatn�nk le a latintan�t�s �ltal�nos �llapot�t (sokak szerint m�ltatlan �s megal�z� „m�lyrep�l�s�t”) az 1948-t�l 1989-ig terjed� id�szakban? Csak negat�vumok mondhat�k el a hazai latintan�t�snak err�l a negyven �v�r�l? Csak �s kiz�r�lag ideol�giai (el)nyom�s �ldozata volt a latintan�t�s az eml�tett korszakban?

T. L.: az 1948-89 k�z�tti oktat�s legnagyobb bakl�v�se az orosz nyelv k�telez�v� t�tele volt, s ez bizony – b�rmily furcs�n hangzik is – befoly�solta a latin nyelv helyzet�t is. Miut�n ugyanis az orosz lett a f� idegen nyelv, a latin olyan nyelvekkel k�nyszer�lt m�sodik nyelvk�nt versenyezni, mint az angol, n�met vagy az itt-ott m�g tan�tott francia vagy olasz.

Miut�n a latin a megt�rt kateg�ri�ba tartozott, szinte t�rv�nyszer� volt, hogy az orosz mell� ink�bb �l� idegen nyelvet v�lasztottak tanulni a sz�l�k. A latin emiatt a „futottak m�g” kateg�ri�ba ker�lt. (Sokkal kedvez�bb lett volna a helyzete, ha n�met vagy angol „f�nyelv” mellett lehetett volna v�lasztani.)

A latin preszt�zse – k�sz�nhet�en a k�zoktat�sban dolgoz� tan�roknak – m�gis nagyon magas volt, az egyetemek latin tansz�kein ugyanis nem volt t�megoktat�s, aminek eredm�nyek�nt a latintan�rok �vfolyamuk legkiv�l�bbjai voltak. (A latinszakosok megbecs�lts�ge m�g ma is kir�v�an magas a b�lcs�szkarokon.)

G. E.: �n �gy l�tom, hogy 1948 �s 1989 k�z�tti id�szakr�l nem csak negat�vumokat lehet mondani. Noha a latin megt�rt tant�rgy lett, az 1960-as �vek m�lypontja ut�n, amikor is a latin �rasz�ma �s becs�lete minim�lisra cs�kkent, m�gis 1970-ben, majd 1980-ban k�t vizsg�lat k�sz�lt, amikor is felt�rt�k a latin tan�t�s gondjait. Ennek nyom�n cikkek jelentek meg a latin nyelv fontoss�g�r�l. Emellett m�k�d�tt az �kortudom�nyi T�rsas�g versenye, Arpin�ba, a nemzetk�zi Cicero-ford�t� versenyre rendszeresen utaztak di�kok, �s el�remutat� kezdem�nyez�s volt az ELTE latin tansz�k vezet�j�nek, a Miniszt�riummal 1986 december�ben folytatott t�rgyal�sa is a t�bbletpontok�rt. Ez is siker volt.

Sajnos, �n �gy v�lem, hogy akkor m�g mindig t�bb er�fesz�t�s t�rt�nt, mint most. �n ekkor harmadik nyelvk�nt tanulhattam a latint, de legal�bb tanulhattam. F�l�, hogy az elk�vetkez� �vekben m�g �gy sem lesz p�nze az igazgat�knak e nyelv megtart�s�ra.

B. K.-n�: 1974-t�l a gimn�ziumokban bizonyos tagozatokon (biol�gia, k�mia, magyar) k�telez�en tanult�k heti h�rom �r�ban a gyerekek a latin nyelvet �s a g�r�g-latin kult�r�t. Ez seg�tett „megtartani” a latint azokban az �vekben.

B. M.: A fentebb eml�tett „k�ls�” v�ltoz�sok kapcs�n, vel�k p�rhuzamosan milyen fontosabb „bels�” v�ltoz�sokr�l besz�lhet�nk a hazai latin tan�t�s t�rt�net�ben – els�sorban a c�lokat, a tananyag(ok) tartalm�t, illetve a tan�t�s metodik�j�t illet�en?

T. L.: nincs ugyan r�l�t�som az elm�lt k�tsz�z �v latintan�t�s�ra, de a kezembe ker�lt tank�nyvek alapj�n azt mondan�m, hogy az er�teljesen grammatikai �s nyelvi k�szs�gfejleszt� oktat�s hely�be a klasszikus m�velts�g alapjainak megismertet�se ker�lt. Ma a k�vetelm�ny a k�zoktat�sban nem a t�k�letes nyelvtud�s, hanem az, hogy a di�kok min�l t�bbet tudjanak az eur�pai kult�r�nak is alapjait jelent� �kori vil�gr�l. (Borzs�k tan�r �r mes�lte egyszer, hogy amikor � j�rt egyetemre a m�g latin nyelven k�sz�l� szakdolgozatokat sokan a g�ly�kkal ford�ttatt�k latinra.)

G. E.: a tan�t�sban val�ban nagyobb hangs�lyt helyez�nk a sz�vegek olvas�sa �s a nyelvtan mellett a kult�rt�rt�netre. mint kor�bban. De szerintem ez nem azt jelenti, hogy a nyelvtan �s a sz�vegolvas�st h�tt�rbe szor�tan�nk.

Nemr�g vizsg�lat al� vettem a leg�jabb, m�dos�tott NAT m�velts�gi ter�leteit, mennyiben jelenik meg a klasszikus m�velts�g tan�t�sa az egyes tant�rgyak sor�n, s sajnos meg kellett �llap�tanom, hogy egyre kev�sb�. Azt azonban gyakorl� tan�rk�nt l�tom, hogy a magyar nyelvi tud�suk a gyerekeknek kritik�n aluli, �gy egyre nehezebben �rtik meg, hogy pontosan tanuljanak meg nyelvtani szab�lyokat. Ez�rt gondolom azt, hogy min�l hamarabb bevezetj�k a latin nyelvet az �ltal�nos iskol�ban, ann�l nagyobb lehet�s�get kapunk a gyerekek nyelvtani k�pess�g�nek fejleszt�s�re.  

A metodik�ban sok �j�t�sra lenne sz�ks�g, j�nnek az interakt�v t�bl�k, az internet is kih�v�st jelent, s nem l�tom, hogy ebben lenne valami �j�t�s a latin nyelvben, k�sz�ln�nek-e seg�danyagok stb.

B. M.: Mi �s hogyan v�ltozott a rendszerv�lt�st k�vet� els� �vtizedben (nagyj�b�l az ezredfordul�ig) a latintan�t�sban? Gondolok itt t�bbek k�z�tt az egyh�zi fenntart�s� iskol�k, illetve a nyolc- �s hatoszt�lyos gimn�ziumok �jb�li megjelen�s�re.

T. L.: 1988-ban kezdtem tanulm�nyaimat az ELTE-n, s a megn�tt �rdekl�d�st – nemcsak a latin-, hanem minden nyelvszakos tan�r ir�nt – a 90-es �vek elej�t�l tapasztaltam. Ekkor a k�z�piskol�k, �zleti v�llalkoz�sok, mag�ntanul�k kerest�k azokat a hallgat�kat, akik erre vagy arra a nyelvre tan�tott�k �ket. A k�z�piskol�k sokszor k�pes�t�s (diploma) n�lk�l is alkalmaztak negyed-�t�d�ves hallgat�kat. Ehhez j�rult az orosztan�rok �tk�pz�se. A 90-es �vekben sokan �s sokf�le m�don tanultak latinul.

B. K.-n�: a latintan�t�s a rendszerv�lt�s ut�n egy ideig a renesz�nsz�t �lte. A statisztikai adatokb�l, amelyeket saj�t tapasztalataim is meger�s�tenek, meg�llap�that�, hogy az 1990-es �vek elej�t�l a latint v�laszt� di�kok sz�ma l�tv�nyosan megn�tt. T�bb ig�nyes gimn�ziumban – nyolc-, hat- �s n�gyoszt�lyosokban egyar�nt! – bevezett�k a latin tan�t�s�t, p�ld�ul az �llami iskol�kban a hum�n, kommunik�ci�s �s biol�gia tagozatok eset�ben, valamint az egyh�zi iskol�k jelent�s r�sz�ben. A latinnak a rendszerv�lt�st k�vet� renesz�nsza mag�val hozta a tant�rgy oktat�s�nak tartalmi meg�j�t�s�t is. Elk�sz�ltek az �j ig�nyeknek megfelel�en az �j tank�nyvek: az �ltal�nos iskolai tank�nyvek, a 6-8 oszt�lyos gimn�ziumok tank�nyvei.

Az akkori, szempontunkb�l kedvez� jelens�g okai �sszetettek voltak: ilyenek p�ld�ul, mint a sz�l�k, koll�g�k pozit�v eml�kei a m�velts�gnek e ter�let�r�l, vagy a k�telez� orosz nyelv megsz�n�se. Az orosz nyelv hely�be l�phetett az iskol�k �ltal aj�nlott egyik lehet�s�gk�nt a latintan�t�s, hiszen a j�l k�pzett, okos, �rt�kes latintan�rok k�zn�l voltak, k�szen �lltak a latin tan�t�s�ra.

Cz. S.: a latin szempontj�b�l pozit�v folyamatok a rendszerv�lt�s el�tti �vekben kezd�dtek, amikor egyre t�bb lehet�s�g ad�dott, hogy ism�t tan�tani lehessen ezt a klasszikus tant�rgyat fiatalabb koroszt�lyoknak is. Az egykori gimnazist�k egy r�sze m�g meglett emberk�nt is h�l�s volt az�rt, hogy valamikor latint tanulhatott, mert ezzel a nyelvvel fegyelmezett gondolkod�st, m�velts�get szerzett, �s a latin seg�tette m�s idegen nyelv tanul�s�t. Jelent�s r�szben nekik k�sz�nhet�, hogy a rendszerv�lt�s k�r�l �jra teret nyert a latin a gimn�ziumokban.

G. E.: 1989-ben, frissen v�gzett tan�rk�nt �s latinosk�nt csod�t �lt�nk meg. Csod�nak tartottuk azt, hogy egy �j, szabad szellemben kezdhet�nk el dolgozni, tov�bb�, hogy visszat�rhet az iskol�kba a latin tan�t�s. Szerintem e nyelv abban az id�ben a szabad v�laszt�s jelk�pe volt, s �gy j�l p�tolta az egyre jobban h�tt�rbe szorul� orosz nyelvet. P�rhuzamosan, �vfolyamonk�nt k�t-h�rom nagy l�tsz�m� csoportban tan�tottuk a nyelvet. Az id�s koll�g�k k�l�n�sen t�mogatt�k, valamint az igazgat�k is �rdekeltek voltak abban, hogy elmondhass�k, hogy az iskol�jukban tan�tj�k ezt a klasszikus m�velts�get k�zvet�t� nyelvet. 1997-ben �retts�gizett az a hum�n oszt�ly a gimn�ziumunkban, amelyben mindenkinek k�telez� volt latint tanulni. A k�vetkez� hum�n oszt�lyban ezt az elvet m�r nem tudtuk elfogadtatni sem a sz�l�kkel, sem a tan�rokkal.

B. M.: Hogyan alakult a latintan�t�s helyzete a k�zoktat�sban a legut�bbi �vtizedben? Mif�le g�rb�vel �rhat� le a trend, �s mivel, milyen okokkal magyar�zzuk a v�ltoz�sokat? (T�rsadalmi meg�t�l�s, oktat�sir�ny�t�si �s pedag�gus szakmai meg�t�l�s, t�mogat�s vagy ellenz�s stb.)

T. L.: a fordul�pont az ezredfordul� k�rny�k�re tehet�. Ekkorra tehet� a b�lcs�szv�gzetts�g �ltal�nos le�rt�kel�d�se, illetve a b�lcs�szkarokon oktatott, nem klasszikus b�lcs�szszakok (szociol�gia, politol�gia, pszichol�gia, kommunik�ci� vagy keleti �s �szaki nyelvek) fel�rt�kel�d�se. �s akkor m�g nem besz�lt�nk az oktat�si korm�nyzat azon rendelkez�seir�l, amelyek a latintan�t�s visszaszorul�s�t eredm�nyezt�k. Ezt a folyamatot tet�zte be a bolognainak nevezett folyamat, de az m�r egy m�sik probl�ma…

G. E.: att�l tartok, hogy vitathatatlanul igaz a fellend�l�s ut�ni megtorpan�s. Az 1995-�s korm�nyrendelet rendelkezik a NAT bevezet�s�r�l, itt a latin m�r az �l� idegen nyelvek k�z� ker�l, s kimondj�k, hogy „az �l� idegen nyelv mellett a m�sodik nyelv lehet a latin is”. 1999-ben m�dos�tj�k a Nemzeti alaptantervet, 2001-ben bevezetik a helyi tanterveket. Ezekben az �l� idegen nyelvek tan�t�s�ra m�g nagyobb hangs�lyt helyeznek, �gy kezd�dik a latin visszaszorul�sa.

B. K.-n�: a rendszerv�lt�st k�vet� sz�k �vtizedre jellemz�, igazi vir�gkort lassank�nt kezdte f�lv�ltani a latin tant�rgy tan�t�s�nak a mind szembet�n�bb hanyatl�sa. A felfel� �vel� szakasz szerintem is nagyj�b�l az 1997/98-as tan�vig tartott, az ut�na bek�vetkez� fordulat nyom�n viszont lassan fogyni kezdett a latint tanul�k sz�ma.

Term�szetesen t�bb oka volt ennek is. K�z�l�k csak n�h�nyat, tal�n a legfontosabbakat hadd soroljam! El�sz�r is nyilv�nval�an cs�kkentette a latintan�t�s ter�t a hum�n- �s re�ltagozatok megsz�ntet�se, pedig a tagozatos oktat�sban konkr�tan �rezhett�k a di�kok a latin sz�ks�gess�g�t. Lassank�nt befejez�dtek az orosztan�ri �tk�pz�sek, ugyanakkor mind nagyobb l�tsz�mban k�peztek �l�nyelv-tan�rokat a fels�oktat�sban is.

Nem er�s�tette a latintan�t�s es�lyeit az sem, hogy a fels�oktat�sban egyre cs�kkent azoknak a szakoknak, ter�leteknek a sz�ma, ahol m�sodik idegen nyelvk�nt elfogadt�k a latint, illetve a latin �retts�gi felt�tele volt a felv�telinek. R�ad�sul az els� Nemzeti alaptantervb�l, a kilencvenes �vek k�zep�n majdnem kirekeszt�d�tt a latin, v�g�l egy f�l mondat erej�ig m�gis csak megfogalmazt�k a nyelv tan�t�s�nak a lehet�s�g�t.

B. M.: Milyen a latintan�t�s helyzete napjainkban? Nagy a baj? Net�n nincs semmi baj, a mostanra kialakult helyzet a term�szetes, amit �gy kell elfogadni, ahogyan alakul(t)?

B. K.-n�: bizony el�g nagy bajban van a latintan�t�s. Ha ilyen �temben fogynak a tanul�k, r�vid id�n bel�l v�gk�pp kiszorul a latin a k�zoktat�sb�l. Ma az iskol�k t�bbs�g�ben heti 3 �r�ban tan�tj�k a latint m�sodik idegen nyelvk�nt – m�r ahol egy�ltal�n tan�tj�k. Ez radik�lis �rasz�mcs�kken�st jelent, mert voltak iskol�k, ahol heti 5 �r�ban, s�t magasabb �rasz�mban is tanultak. A ma m�g latint tan�t� gimn�ziumok kisebb r�sz�ben heti 2 �r�ban vagy 3. idegen nyelvk�nt 7. �s 8. �r�ban tanulhatj�k a di�kok a latint. Az �ltal�nos iskol�k egy r�sz�ben k�t �vig k�telez�en tanulj�k a nyelvet, azut�n fakultat�vv� v�lik, de ezt az alacsony l�tsz�m miatt ezt m�r nem is mindig enged�lyezi az igazgat�. Hasonl� a helyzet az egyh�zi iskol�kban is. N�h�ny k�z�piskola hum�n, esetleg biol�gia tagozat�n ma is k�telez� a latin. De l�teznek olyan iskol�k is, ahol csak szakk�ri keretek k�z�tt lehet tanulni a latin nyelvet, esetleg „nulladik” vagy kilencedik �r�ban.

Az iskol�k nagy r�sz�ben a latinos csoportokat sokszor szinte csak a latintan�rok „ereje”, harck�szs�ge tartja meg, akik olykor egyszem�lyes harcot folytatnak a latin�rt, �s ebben a harcukban nagyon sokszor egyed�l maradnak – f�k�nt a vid�ki kisv�rosokban, ahol eleve egyed�l k�pviselik a szakm�t. A latintan�rt adott esetben senki sem v�di meg (tisztelet a kiv�telnek), h�tt�rbe szorul a tantest�letben, perif�rikus szerepe van, m�g ha hoz is eredm�nyeket az iskol�nak. B�r egy-egy kiv�l� latintan�r kiv�vhatja koll�g�i k�r�ben a megbecs�l�st, a t�rsadalmi meg�t�l�sben val�j�ban nem tartoznak a „rangos” tan�rok k�z�.

G. E.: a helyzet most szerintem sem t�l r�zs�s. Az elm�lt tan�vben oktat�si vezet�k�pz�n diplom�ztam, s ennek keret�ben szakdolgozati t�mak�nt foglalkoztam a latin tan�t�s m�ltj�val �s jelen�vel. Ebben a dolgozatban meg�llap�tottam, hogy fellend�l�s, visszaes�s, b�tor�t�s, visszaszor�t�s, t�mogat�s, megt�r�s jellemezte a latin tan�t�s t�rt�netis�g�t. Szerintem, most az er�teljes visszaes�s fog k�vetkezni, ha nem figyelnek oda a helyzetre az �rdekeltek. A statisztik�k is ezt a feltev�st igazolj�k. 2003 �s 2008 k�z�tt 38%-kal esett vissza a szakjukat tan�t� latin tan�rok ar�nya. 2008-ra a latin nyelvet tanul�k sz�ma a rendszerv�lt�s idej�n tanul�k sz�ma al� esett. A saj�t gimn�ziumomban, a Garay J�nos Gimn�ziumban 18 �ve indult �jra e nyelv tan�t�sa, �vfolyamonk�nt k�t-h�rom csoporttal. Most a 9. �vfolyamosok k�z�l hatan v�lasztott�k a latint, s nem tudom, hogy a k�vetkez� tan�vben indul-e ilyen l�tsz�m eset�n.

Az egyetemek – az okaikat meg�rtem – lehet�v� teszik, hogy el�k�pzetts�g n�lk�l a di�kok latin szakra jelentkezzenek �s j�rjanak. Mindek�zben mag�ra hagyj�k a k�z�piskolai latin oktat�st, pedig szakmailag nem mindegy, hogy 12-14 �vesen kezdik a gyerekek e szem�lyis�g – logika – mem�riafejleszt� t�rgy tanul�s�t, vagy csak 18 �vesen. V�lem�nyem szerint a tant�rgyv�laszt�s szempontj�b�l nagyon fontos, hogy milyen m�don k�rik, jutalmazz�k az egyetemek a latin el�ismereteket. Itt tapasztalhat� a legelkeser�t�bb helyzet: csak a b�lcs�szp�ly�n szorgalmazz�k, a jogi, orvosi, gy�gyszer�szeti egyetemeken, ahol tanulni kell latinul, nem fogadj�k el azt, sem a felv�teli vizsg�n, sem az egyetemi tanulm�nyok al�li mentess�ghez. A nyelvvizsg��rt szerezhet� t�bbletpontok sz�m�t�sa is a latintan�t�s ellen�ben hat: a nyelvvizsga k�vetelm�ny j�, alapos munk�t ig�nyel a tanul�kt�l, tan�rokt�l egyar�nt, a k�z�pfok� nyelvvizsg�t azonban egyre kev�sb� k�rik az egyetemek. Plusz pontok m�g j�rnak �rte, de a diplom�hoz m�r nem tudj�k felhaszn�lni a tanul�k. A jelent�s�ge cs�kken, s mivel a felv�teli sor�n m�r csak 50 pont j�r �sszesen nyelvvizsg�(k)�rt – egy k�z�pfok� „c” vizsga 35 pont, egy fels�fok� 50 pont! – nincs sz�ks�g a m�sodik nyelvb�l szerzett nyelvvizsg�ra. 

Szerintem ezekb�l a t�nyekb�l vezethet� le a latin nyelv hanyatl�sa: az int�zm�nyvezet�k, a sz�l�k �s a di�kok ink�bb az �l� idegen nyelvek tanul�sa fel� fordulnak. Az igazgat�kon, az �nkorm�nyzatok anyagi helyzet�n is nagyon sok m�lik. K�sz�tettem egy k�rd��vet a Tolna megyei gimn�ziumok igazgat�i sz�m�ra. Mind�ssze ketten jelezt�k, hogy sz�vesen alkalmazn�nak latin szakos tan�rt. Az �ltaluk adott v�laszok elemz�se sor�n meg�llap�tottam, hogy egyesek tudatosan felv�llalj�k a „latin �gyet”, m�sok viszont – nem alaptalanul – a k�nnyebb megold�st elfogadva az �ltal�nos, az OKM �ltal is sugallt megold�st v�lasztj�k. 2003-ban k�zpontilag cs�kkentett�k az alaptantervi anyagot t�z sz�zal�kkal. T�rt�nelemtan�r is vagyok, ott p�ld�ul arr�l van sz�, hogy a gyerekek olvasgassanak forr�sokat, tudjanak bel�l�k kiolvasni valamilyen �sszef�gg�seket, de az adatok, – vagy p�ld�ul a nyelvtan�t�sban a nyelvtani kateg�ri�k megtanul�sa! – ezek egyre kev�sb� fontosak.

V�g�l, de nem utols�sorban kiemeln�m a NAT 2007-es m�dos�t�s�t, melyb�l az l�tszik, hogy kisebb szerepet fog kapni a latin nyelv a k�z�pfok� oktat�sban, ugyanis a latin kisebb szerepet j�tszik a k�vetelm�nyek le�r�s�ban, az �l� idegen nyelvek alapelveinek �s c�ljainak meghat�roz�sa sor�n egy mondatban eml�ti a rendelet: „M�sodik nyelvk�nt tan�that�k holt nyelvek is, melyek tanul�s�t az alaptanterv nem szab�lyozza.”

Most �ltal�nos- �s k�z�piskol�ban tan�tjuk a latint, n�gy-hat �s nyolcoszt�lyos iskol�kban egyar�nt. Az �ltal�nos �rasz�m kett� a hat- �s nyolcoszt�lyos iskol�kban, h�rom �ra a n�gyoszt�lyos rendszerben. F�l� azonban, hogy ez az �rakeret tov�bb fog cs�kkenni, pedig legal�bb n�gy-�t alap�ra, plusz fakult�ci� �s szakk�r kellene ahhoz, hogy eur�pai szint� k�pz�st (N�metorsz�g, Belgium stb.) tudjunk ny�jtani. Ma azonban ez ink�bb idea. 

�sszefoglalva gondolataimat, igenis nagy bajt l�tok, minden �vben egyre t�bb iskol�ban sz�nik meg a latin oktat�s, csak egy elk�telezett iskolavezet�s, elk�telezett tan�rok, s j�l t�j�koztatott sz�l�k tudj�k azt megmenteni.

B. M.: Arra k�rem a volt tant�rgyfelel�s, k�zoktat�si szak�rt�t, fejtse ki b�vebben is, hogy v�lem�nye szerint milyen, iskol�n k�v�li �s milyen bels�, negat�v �sszetev�k hatnak napjainkban a latintan�t�s es�lyeire?

B. K.-n�: a latin es�lyei ellen munk�l az a t�rsadalmi bizonytalans�g, a biztos, hat�rozott �rt�krendnek az a hi�nya, amely p�ld�ul az �ltal�nos m�velts�g ma �rv�nyes meghat�roz�sa k�r�l �szlelhet�. E n�lk�l azt sem tudjuk egy�rtelm�en �s biztosan megmondani, hogy mit, milyen ismereteket v�rhatunk el egy �retts�gizett fiatalt�l a 21. sz�zad elej�n. Olyan m�rv� eltol�d�sok vannak ma m�r a gimn�ziumban, hogy p�ld�ul egyes tant�rgyakban egyetemi szint� k�vetelm�nyek vannak, de p�ld�ul az �nek�ra heti egy �r�ra sz�k�lt.

K�ls� hat�sk�nt eml�ten�m a tov�bbiakban a t�rsadalom pragmatikus szeml�let�t, a hum�n m�velts�g fokozatos le�rt�kel�d�s�t, s ezekb�l ered�en azt a t�rsadalmi �rdektelens�get a latin ir�nt, mely a nyelv �rt�keinek nem ismeret�b�l is fakadhat. V�ltozott a vil�g, v�ltoztak benne a sz�l�k �s az iskol�k is. Az el�z� �vtizedekben feln�vekedett sz�l�knek m�r nem voltak pozit�v tapasztalatai a latintan�t�sr�l, Az iskola pedig m�r nem a kult�ra fellegv�ra, hanem „szolg�ltat�”. A praktikus angol nyelv mind ink�bb t�rt h�d�t (hozz�teszem, az eg�sz vil�gon, de m�sutt a latintan�t�s mellett), s az egyre er�teljesebb sz�l�i k�vetel�snek eleget kellett tenni az iskol�kban. �gy a tant�rgy tan�t�s�nak lehet�s�g�t gyakran ezek a helyi ig�nyek korl�tozz�k.

Az igazgat�k, akiknek meghat�roz� szerep�k van, hisz t�l�k f�gg, ind�tanak-e latin csoportot az iskol�ban, vagy nem, a sz�l�k ig�nyeinek kiszolg�l�i – tisztelet a kiv�telnek. Kor�bban t�bb igazgat� is v�llalta – �n magam ismerek nem egy ilyen igazgat�t a f�v�rosban! –, hogy azt mondja a sz�l�knek: kedves sz�l�, ha nem tetszik a latin, el lehet vinni nyugodtan a gyereket m�shov� is, sok gimn�zium van m�g Pesten. Ma ezt m�r nem v�llalj�k az igazgat�k, helyette a sz�l�i vagy a tanul�i ig�nyekre hivatkoznak, ha nem ind�tanak latin csoportot.

A gyerekek term�szetesen el�re nem l�tj�k a latintanul�s el�nyeit, hat�erej�t. T�bbnyire k�s�bb j�n r� a di�k �s a sz�l�, hogy milyen es�lyt mulasztott el. Pedig csak az iskol�ban vagy mag�ntan�rn�l lehet latint tanulni, a nyelviskol�k ezt ugyanis nem prefer�lj�k. Csak a nagyon el�rel�t� sz�l�k d�ntenek �gy, hogy az angol vagy n�met nyelv ut�n a latin nyelvet tanulja a gyermek�k. Sok di�k majd csak a fels�oktat�si tanulm�nyai alatt �s ut�n fogalmazza meg, mennyire elengedhetetlen az a tud�s, amelyhez kiz�r�lag a latin�r�kon juthattak hozz�.

A tanul�k motiv�lts�g�t egyes k�zponti int�zked�sek is cs�kkentett�k: n�h�ny �ve m�r nem lehet pluszpontokat szerezni a felv�telin a latin nyelv tanul�s��rt, tud�s��rt. Addig k�t �v tanul�s��rt, n�gy �v tanul�s��rt, a latin �retts�gi�rt pluszpontot kapott a felv�teliz� t�bb fels�oktat�si int�zm�nyben. Ma csak „�l�” nyelv k�z�pfok� C t�pus� nyelv vizsg�j��rt lehet plusz pontokat kapni. De egyes egyetemek, pl. SOTE, kommunik�ci�s f�iskola ebb�l a latint kiz�rt�k. Igaz, a jogtudom�nyi egyetemek sz�ban ig�nylik a latintud�st. Azut�n meg ma m�r az OKTV eredm�ny sem v�ltja ki az �retts�git, mint kor�bban, csak pontot jelent a felv�telin�l. Ugyanakkor m�g a latin szakra jelentkez�knek sem kell latinb�l �retts�gizni�k.

B. M.: Ki mivel szeretn� kieg�sz�teni ezt a helyzetelemz�st?

T. L.: Val�ban megindult az ut�bbi egy-m�sf�l �vtizedben egy j�l �rz�kelhet� eltol�d�s a szolg�ltat� iskola – megrendel� tanul�/sz�l� viszonyrendszer ir�ny�ba, �s mivel a t�rsadalmi �rdekl�d�s tendenci�it k�zvet�t� megrendel�i oldal „ejteni” l�tszik a latint, az oktat�sszervez�i oldal a (k�zponti ir�ny�t�st�l az iskol�ig) k�nytelen ennek megfelelni.

G. E.: �n a sz�l�k szerep�t hangs�lyozn�m k�l�n�sen. Kulcsszerep az �v�k, �ppen ez�rt az � meggy�z�s�k, t�vlati �rdekeik f�lismertet�se kulcsfeladatunk nek�nk, latintan�roknak. Nagyobb hangs�lyt kellene ford�tanunk a sz�l�k meggy�z�s�re. Azzal azonban nem �rtek egyet, hogy a megrendel�i oldal ejtette a latint, s azt�n az oktat�sszervez�i oldal ejtette a latint. Szerintem �ppen ford�tva: mivel nincsen motiv�ci�, nincs „jutalmaz�s” a k�zpontb�l az igazgat�k fel�, val�ban ejtik a latin nyelv tan�t�s�t. Az a v�lem�nyem, hogy „f�ntr�l” kellene elind�tani a v�ltoztat�sokat, s �rdekeltt� kellene tenni minden r�sztvev�t a v�ltoztat�shoz.

Megl�t�som szerint – s ebben vit�zn�k Am�llal – a hum�n m�velts�g nem �rt�kel�d�tt le, �ltal�ban a m�velts�g �rt�kel�dik le, s ebben valamennyire a hum�n m�velts�g is. A hum�n szakm�k – b�lcs�sz, jog – ir�nt cs�kken az �rdekl�d�s napjainkban, �s ez jelentkezik az egyetemi k�pz�sben is, kevesebb di�kot vesznek fel azokra az egyetemekre, melyek e szakm�kat k�pzik. �vek m�lva azonban v�ltozhat e helyzet. Ugyanakkor az orvosi p�lya preszt�zse n�vekszik, �gy �rthetetlen, hogy nem t�mogatjuk a latin nyelv tanul�s�t a re�loszt�lyokban sem, hiszen az orvosi egyetemeken k�telez� a latin tanul�s. Teh�t – v�lem�nyem szerint – a latin nyelv tan�t�s�ban t�rt�n� hanyatl�s nem, vagy nem csak a hum�n m�velts�g visszaszorul�s�val f�gg �ssze. S egyet�rtek az el�ttem sz�l�kkal, hogy csak k�s�bb j�nnek r� a di�kok arra, hogy mit mulasztottak el, amikor nem tanultak latint a k�z�piskol�s �veik sor�n. Jelenleg a tan�tv�nyaim harmada h�rom nyelvet tanul, az egyik �l� nyelvet k�l�n�r�ban tanulj�k, hogy ne essenek el a k�t �l� idegen nyelv tanul�s�t�l. 

Cz. S.: egy-egy iskol�ban a latintan�t�s es�lyeit illet�en szerintem is nagyon sok m�lik az igazgat�n. De sok m�lik a tantest�leten is. A koll�g�kon, akik megszavazz�k pedag�giai programj�t, helyi tanterv�t.

B. K.-n�: S�ndor v�lem�ny�t a tantest�let szerep�rv�nyes�t� lehet�s�g�r�l k�nytelen vagyok tapasztalatb�l c�folni. Az esetek t�bbs�g�ben meg sem k�rdezi a test�letet az igazgat�, hogy egy�ltal�n legyen-e latin, vagy hogy milyen s�llyal legyen, ha � maga �gy �t�li meg, hogy nincs r� sz�ks�g, mert nincs r� ig�ny. Ilyenkor azt�n nincs is mir�l d�ntenie a test�letnek – latin �gyben.

B. M.: Hogyan �t�lik meg a szakemberek a nyelvtan�t�s versus (�kori) kult�rak�zvet�t�s dilemm�j�t, mostani ar�nyait �s esetleges v�ltoztat�si ig�ny�t? Az err�l id�nk�nt f�ll�ngol� vit�k k�l�n �rdekess�ge persze, hogy mindk�t t�bort a latintan�t�s j�v�j�nek f�lt�se motiv�lja, amikor azt �ll�tja, hogy a t�l�l�s �ra, ha er�s�dik a kult�rak�zvet�t�s, vagy �ppen ellenkez�leg, a nyelvi k�pz�s dominanci�ja.

Cz. S.: a tant�rgy n�vhaszn�latr�l, illetve ennek m�g�ttes tartalm�r�l, arr�l tudniillik, hogy a nyelvtan�t�s vagy az �kori kult�ra �rt�keinek �thagyom�nyoz�sa-e a fontosabb, val�ban folytak �s folynak vit�k a szakm�ban. Engedtess�k meg nekem, hogy a magam v�lasz�t ebben a k�rd�sben egy kicsit messzebbr�l, „t�vlatosabban” ind�tva fogalmazzam meg.

Korunk egyik jelent�s, nagyon is gyakorlati pedag�giai probl�m�ja: legyenek-e �rt�kpreferenci�i a tan�rnak, s t�rekedjen-e ezek �tad�s�ra, vagy passz�van figyelje a n�vend�kek �rt�kv�laszt�s�t? V�lem�nyem szerint az erk�lcsi �rt�kek t�gabb k�r�vel, amit a zsid�-kereszt�ny �s g�r�g-r�mai hagyom�nyokra �p�l� eur�pai civiliz�ci� k�pvisel, meg kell ismertetni a tan�tv�nyokat, s�t t�rekedni kell arra, hogy maguk�v� tegy�k. Csak k�zbevet�leg jegyzem meg: A teljesen �rt�k semleges, csak oktat�si c�lokat szolg�l� iskol�t az eur�pai trad�ci� �ngyilkoss�g�nak tartom.

Az eml�tett eur�pai civiliz�ci�s alap�rt�kek k�z� sorolhatjuk els�sorban a szeretet, tolerancia, tisztelet�rz�s, a kultur�lis javak megbecs�l�se, emberiess�g (humanitas) �rt�keit, s ezek k�zvet�t�s�nek ide�lis tant�rgya lehet a latin. Egy n�met klasszika-filol�gus, Viktor P�schl szerint a humanitas birtokosa a m�velts�gnek, a kult�r�nak is birtokosa. A humanit�s gazdag tartalm�b�l pedig azok a di�kok k�pesek valami t�bbletet befogadni, akik latinul tanulnak. �ppen ez�rt, a magasabb pedag�giai c�l �rdek�ben �n a k�rd�sben szembe�ll�tott k�t szempontot nem ford�tan�m egym�s ellen. Ink�bb a megval�s�that� (�s megval�s�tand�) harm�ni�jukban hiszek. A latin nyelv� sz�vegek �zenet�hez persze a latin nyelvtan tanul�s�val jut el a di�k, nyilv�n sokkal nehezebb k�r�lm�nyek k�z�tt, mint az anyanyelv� sz�vegek�hez a magyar�r�n vagy a hittan�r�n. E k�r�lm�nyekre tekintettel, sokkal kevesebb latin sz�veget lehet feldolgozni, de sokkal alaposabban. Ez�rt t�bb lehet�s�g ad�dik a gondolatok �s az azokat rejt� form�k m�lyebb megismer�s�re, meg�rt�s�re �s befogad�s�ra. R�ad�sul a meg�rtett eszt�tikai �s erk�lcsi �zenet kifejt�s�nek nincs akkora k�nyszere �s s�lya, mint pl. magyar irodalom �s hittan eset�ben.

T. L.: meghat�roz� jelent�ssel b�rhat az is, ha tant�rgyunkat a „latin” n�vhaszn�lattal illetj�k, szemben a „latin nyelv” megnevez�ssel. Itt arr�l van sz�, hogy – b�r a hivatalos tant�rgyi neve latin nyelv –, a latintan�rok egy r�sze m�gsem pongyolas�gb�l r�szes�ti el�nyben egyszer�en a latint. Sokan �gy v�lik, akkora s�llyal kell szerepelnie a tant�rgy tartalm�ban az �kori m�velts�g k�zvet�t�s�nek, hogy kifejez�bb a latin a latin nyelv hely�n.  

G. E.: �ppen az elm�lt h�ten, nyelvi munkak�z�ss�g-vezet�k�nt r�szt vettem egy n�met nyelvi bemutat� �r�n. Az �ra sor�n a kisebbs�gi n�met irodalom egy jeles alakj�t mutatta be egy koll�g�m. Az �ra ut�n a n�met szakos tan�rok arr�l besz�lgettek, hogy egy�ltal�n fontos-e az irodalom tan�t�sa nyelvi �r�kon. S akkor �n megnyugodtam: az �r�imon lehet�s�gem van antik kult�r�t, irodalmat, t�rt�nelmet, m�v�szetet, filoz�fi�t, �letm�dot tan�tani. S nem is szeretn�m, hogy ez megv�ltozzon. Fontos mindkett�, de S�ndorhoz hasonl�an �n is �gy gondolom, hogy csak sz�vegeken kereszt�l ismerhetj�k meg a kult�r�t, teh�t az igazi latinosnak a nyelvi k�pess�geit is fejleszten�nk kell. Tant�rgyunk neve �ppen ez�rt „latin nyelv �s kult�ra” lehetne.   

B. M.: Hol van a helye a gyakorlatban a latin nyelvnek a k�zponti �s a helyi tantervez�sben, �s hol volna a helye optim�lisan?

B. K.-n�: amikor folyt a nemzeti alaptanterv �jabb �tdolgoz�sa, el�sz�r egyszer�en kihagyt�k bel�le a latint. Mint tant�rgy szek�rt�nek, referensnek, levelet kellett �rnom az OM-be, hogy mint az el�z�ben, az �tdolgozott alaptantervben is kapjon helyet a latin. A latintan�t�s a t�bbsz�r m�dos�tott alaptantervek megjelen�se nyom�n, minden pr�b�lkoz�sunk ellen�re, egyre szer�nyebb keretek k�z� szorult. Megenged� jelleg� lett a tan�t�s.

A tantervk�sz�t�s el�tt meg kellett volna fogalmazni vil�gosan, mi a mai korban az �ltal�nos m�velts�g. Ez lett volna az alap, amelyb�l l�trehozhat� az �rtelmes, �sszehangolt, konszenzuson alapul�, felel�ss�ggel v�llalt tanterv, melynek jellemz�je, hogy a hagyom�nyokat folytatja, �s az �j k�vetelm�nyeknek, ig�nyeknek megfelel. Am�g ez nem sz�letik meg, addig minden tudom�nyter�let a saj�t tant�rgyainak pr�b�lja kiharcolni a legt�bb tananyagot, �rasz�mot stb. Ebben a harcban csak a gyerek lehet a nagy vesztes, �s persze a latin.

G. E.: t�bb helyi tanterv kidolgoz�s�ban, �tdolgoz�s�ban vettem m�r r�szt. Mindig voltak k�zponti �tmutat�sok, javaslatok, keret�rasz�mok. Az egyes iskol�k munkak�z�ss�gei ezen bel�l pr�b�lt�k kiharcolni a legoptim�lisabb tan�t�si-tanul�si felt�teleket. S val�ban, mintha egyre rosszabbak lenn�nek a lehet�s�gek: a gyerekek �rasz�mai cs�kkennek, s ezen bel�l a latin tan�t�s �rakeretei is, tudniillik az OKM leg�jabb javaslata szerint tov�bb cs�kken a m�sodik nyelv tan�t�s�ra ford�that� �r�k sz�ma (2-3 �ra). Az optim�lis a 3-4 �ra lenne szerintem, fakult�ci�s lehet�s�ggel a 11-12. �vfolyamon.    

Cz. S.: e k�rd�s kapcs�n a b�s�g zavar�val k�szk�d�m, hiszen a nemr�g megv�dett doktori szakdolgozatom �ppen a latin tant�rgy tantervi k�rd�seivel foglalkozott. An�lk�l, hogy – hely �s id� h�j�n – most az eg�sz dolgozatot felid�zn�m, csak egyetlen, szerintem meglehet�sen elhanyagolt aspektusra hadd h�vjam f�l a figyelmet. Az empatikus k�szs�gr�l van sz�, amelynek er�s�t�se ismereteim szerint nem jellemz� a tantervelm�leti szakirodalomra. Pedig ez sem idegen a tant�rgyunkt�l. Az elm�lt �vsz�zadokban �ppen az�rt tanultak a fiatalok r�mai h�s�kr�l, hogy feln�ttk�nt azokhoz hasonl�an helyt �lljanak. A mai vil�gban erre kev�s es�ly van, hiszen nincsenek h�bor�k, ahol Mucius Scaevolak�nt vagy Horatius Coclesk�nt kellene v�delmezni a k�z�ss�g�t. Az emp�tia fejleszt�s�re m�gis �rdemes �gyelni, mert az embert�rsi kapcsolatokban a serd�l�kor v�laszt�vonal. Ekkor ugyanis a t�rsadalmi szocializ�l�d�snak olyan szakasz�hoz �rkezik az ifj�, amelyben a tudatos konvenci�k, a beilleszked�si szerepek �s mint�k bels� k�vet�si ig�nye mintegy elfojtja a val�s �rzelmi �llapotokat, aminek az emp�tia k�szs�g az egyik vesztese a serd�l� szem�lyis�g�nek form�l�d�s�ban. Sokan meg is rekednek ezen a szinten, s az emp�tia hi�nya feln�ttk�nt is a jellemz�j�k marad. E hi�ny elker�l�s�hez seg�thet – t�bb m�s „er�nye” mellett – a latintan�t�s a maga j�l megv�lasztott �s interpret�lt �kori p�ld�ival.

B. M.: Mi a helyzet a tananyaggal, annak tartalm�val �s terjedelm�vel? Milyen ir�nyba kellene v�ltoztatni, ha kellene egy�ltal�n?

G. E.: a latin tananyag szerintem �ltal�ban j�, a szerz�kkel ar�nyosan foglalkozunk, j� a nyelvtan, a ford�t�s �s a kult�rt�rt�net ar�nya is. A tananyagba azonban �rdekesebb esem�nyeket, erk�lcsi tanuls�gokat tartalmaz� mes�ket, sz�vegeket, t�rt�neteket vonn�k be, k�l�n�sen a 11. �vfolyam anyag�ba.

Tapasztalatom szerint egyre t�bbet kell a nyelvtannal foglalkozni, ugyanis a di�kok magyar nyelvtani tud�sa egyre hi�nyosabb. Az �l� idegen nyelvek tan�t�sa sor�n is ink�bb a sz�veg�rt�si feladatok ker�ltek el�t�rbe a pontos ford�t�ssal szemben. Ez�rt latin �r�kon t�bbet kell foglalkozni a prec�z ford�t�ssal, elemz�ssel.

Van azonban sajnos egy nem t�l �r�mteli meg�llap�t�som. A szakdolgozatom k�sz�t�se sor�n �ttekintettem, hogy milyen s�lyt kap a klasszikus t�rgyak tan�t�sa a k�z�pfok� oktat�sban. Azt vizsg�ltam, hogy az �ppen most m�dos�tott NAT-ban �s a gimn�ziumom �ltal haszn�lt tank�nyvekben mely m�velts�gi ter�letekben  (Magyar nyelv �s irodalom, Ember �s t�rsadalom, Idegen nyelvek, M�v�szetek), valamint, hogy ezeken bel�l milyen s�llyal szerepel a klasszikus tud�s oktat�sa. Meg�llap�t�som, hogy egyre kevesebb teret kap az antik kult�ra tan�t�sa a k�z�piskol�kban, mint amit meg�rdemelne, beigazol�dott. Sajn�latos az is, hogy az egyes tant�rgyak nincsenek �sszehangolva. Pedig ennek a korszaknak a tan�t�sa nagy erk�lcsi p�ld�kkal szolg�l, amik az ember viselked�s�re �s jellem�nek fejl�d�s�re is pozit�van hathatn�nak. 

B. K.-n�: ebb�l a szempontb�l a tan�ri p�ly�m sor�n a legszembet�n�bb v�ltoz�sok a tananyag tematik�j�ban t�rt�ntek. Eleinte ugyanis csak klasszikus sz�vegeket olvastunk, k�s�bb aj�nlottk�nt m�r megjelentek a k�z�pkori �s az �jkori sz�vegek is a tank�nyvekben.

B. M.: Hogyan �t�lik meg a szakemberek a latintan�t�s m�dszertani kult�r�j�t? Ha kellene, mit kellene ez �gyben v�ltoztatni, �j�tani?

G. E.: A m�dszertan ter�n kev�s v�ltoz�st l�tok. Kev�s a tov�bbk�pz�s. Vid�ki tan�rk�nt �gy �rzem, hogy magamra vagyok hagyva. Nagyon kell figyelnem, hogy valami v�ltoz�st �szleljek, hogy valaki megsz�l�tson. Amennyire �n tudom, nincs �rdekk�pviseleti szervezet�nk sem. �gy v�lem, hogy kev�s �j, modern szeml�let� anyag jelenik meg, Nem k�sz�lnek seg�danyagok, p�ld�ul az interakt�v t�bl�k haszn�lat�hoz, nem k�sz�lnek �j anyagok CD-n, DVD-n, s ezek elk�sz�t�s�hez megfelel� seg�ts�get sem kapunk. Pedig ahhoz, hogy e t�rgy is k�pes legyen a kompetenciaalap� oktat�sra, olyan tan�r�kra van sz�ks�g, ahol a tan�r laptopot haszn�l, k�peket mutat, power pointos bemutat�anyagokat k�sz�t. �m ezek elk�sz�t�se nagyon id�ig�nyes, m�s t�rgyakb�l is k�zponti anyagok �llnak rendelkez�sre. Kik k�sz�tik ezeket? Kihez lehet fordulni? Mi�rt nem j�n l�tre egy csoport, ami ezekkel foglalkozik? Mostan�ban e k�rd�sek foglalkoztatnak engem, a tan�rt.

B. K.-n�: Az �r�k megtervez�s�ben, v�ltozatos m�dszerek bemutat�s�val kellene seg�teni a koll�g�k munk�j�t (sz�vegolvas�s, nyelvtan, m�vel�d�st�rt�net ar�nyainak bemutat�s�val). Be kellene vezetni az iskol�kban a g�r�g-latin kult�ra napj�t, melyre a sz�l�ket is meg kell h�vni.

B. M.: Milyen adekv�t tan�t�si eszk�z�ket javasoln�nak a latintan�t�s m�dszertani kult�r�j�nak a meg�j�t�shoz?

B. K.-n�: a k�z�piskol�ban egy „hivatalos”, azaz tank�nyves�tett tank�nyv�nk van. A fels�oktat�sban is haszn�latos egy ilyen tank�nyv, melyet mi els�sorban nyelvvizsga felk�sz�t�s�re haszn�lunk. Vannak ugyan forgalomban m�g m�s, nagyon j� tank�nyvek is, de csak a tank�nyvv� nyilv�n�tottakat vehetik meg az iskol�k, �gy teh�t nyilv�nval�an csek�ly a tank�nyvv�laszt�k. �n sok tank�nyvet haszn�ltam a k�telez� mellett, �gy lett teljes a munk�m.

Egy�bk�nt nem kell fetisiz�lni a tank�nyveket. Nem a tank�nyv�n m�lik a tant�rgy eredm�nyess�ge. Minden a tan�ron m�lik: egy j� tan�r kell, �s minden probl�ma megold�dik. A tan�r szem�lyis�ge, tud�sa a meghat�roz� a latinban, de szinte minden tant�rgyban. A tank�nyv alapm�, a tanul�s seg�t�je.

M�s a helyzet a taneszk�z�kkel. Modern taneszk�z�k, kiadv�nyok sajnos nem �llnak a rendelkez�s�nkre. Ez nagy hi�nyoss�g. M�g az OKSZI jelentetett meg egy magn�kazett�t, melyen Borzs�k professzor �r olvasta fel a leck�ket a hivatalos tank�nyvb�l. Nagyon sokat seg�tett a versek olvas�sakor. Egy�ni munk�mmal siker�lt �ttetetnem CD-re. Nem kaphat�, a koll�g�k a tov�bbk�pz�sen egym�snak adt�k �t, �gy terjedt. Ezen k�v�l D�r Katalin tan�rn� Ritmusok DVD-je haszn�latos, de m�r ez sem kaphat�. Ugyancsak nagyon j�l haszn�lhat� Gesztelyi tan�r �r DVD-je, amely tematikusan mutatja be a r�mai kor eml�keit, m�alkot�sokat. N�lunk a m�v�szett�rt�n�sz koll�g�k is haszn�lt�k. �gy tudom, ez sem kaphat�. Sz�val k�nytelenek voltunk a tv-b�l felvenni egy�nileg m�sorokat, hogy sz�nesebb�, �rthet�bb� tegy�k tant�rgyunkat. Vagyis a taneszk�zeink lehetn�nek sz�lesebb spektrum�ak, de a tank�nyveink megfelel�ek, nem kell �jakat alkotni.

G. E.: magam is mindig azt vallottam, hogy nem tank�nyveket tan�tunk, hanem tant�rgyat. A tank�nyv csak seg�t a tant�rgyak elsaj�t�t�s�ban. �gy �n sem a tank�nyvek b�s�g�ben vagy sz�k�ss�g�ben l�tom a latin nyelv tan�t�sa k�r�li probl�m�k gy�ker�t. �ltal�nos �s k�z�piskol�ra vonatkoztatva �sszesen kb. harminc tananyag van forgalomban. Ez el�g is lenne, a baj azonban az, hogy ezekb�l keveset tudnak a di�kok megrendelni, mivel p�nzben be van hat�rolva a rendel�s az iskol�kban.

A m�sik probl�ma, hogy nem minden j� k�nyv rendelhet� meg tank�nyvk�nt, mint ahogyan p�ld�ul Czegl�di S�ndor koll�g�nk k�nyvei sem. Az elm�lt �vekben „meg�jult” a gimn�ziumi tank�nyvcsal�d (N. Horv�th Margit – Nagy Ferenc), sajnos azonban tov�bbra is nagyon sok hiba maradt benne.

Amit pozit�vumk�nt tudok felhozni e k�nyvekkel kapcsolatban, hogy kib�v�tett�k a kult�rt�rt�neti anyagokat, s t�bb nyelvtani magyar�zat, gyakorlat van benn�k. A nyelvvizsg�ra, versenyekre t�rt�n� felk�sz�l�shez t�bb nagyon j� k�nyv �ll rendelkez�sre, �gy a Monostori Martin��k �ltal k�sz�tett latin nyelvk�nyv, a tesztk�nyv, �s k�sz�lt m�g egy a sz�beli nyelvvizsg�kra t�rt�n� felk�sz�l�st seg�t� kis k�nyv is. L�tezett egy Gradus ad Parnassum c. feladat- �s sz�veggy�jtem�ny is (Mayer Erika – Tegyey Imre), amit az OKTV-hez, nyelvvizsg�hoz legjobban tudtunk haszn�lni, a kiad� �ltalam feltett k�rd�sre adott v�lasza szerint azonban ezt a k�nyvet „bez�zt�k”. Nem is �rtem, hogy hogyan t�rt�nhet ilyesmi, mindenesetre most e k�nyvet m�soljuk, tov�bbra is haszn�ljuk. Kellen�nek azonban m�g CD-k, DVD-k, hanganyagok.

B. M.: Mi most a helyzet a latin �retts�gi k�r�l? Minden rendben? Vagy vannak ott is gondok?

B. K.-n�: eg�sz p�ly�mon azt tapasztaltam, hogy sz�vesen v�lasztj�k a tanul�k a latint �retts�gi tant�rgyk�nt. (Szerencs�re, vagy a koll�g�k �ldozatos munk�ja k�vetkezt�ben, ezt a hajland�s�gukat megtartott�k a k�tszint� �retts�gi rendszer�ben is.) Sajnos az orsz�gos, �sszes�tett statisztikai adatok n�mileg ellentmondanak az �n szem�lyes tapasztalatomnak. M�g 1994/95-ben 1178 tanul� �retts�gizett latinb�l, az �retts�giz�k �sszl�tsz�m�nak 1,2%-a, addig 2001/2002-ben m�r csak 650 di�k �retts�gizett, az �sszl�tsz�m 0,9%-a.

G. E.: …�s az �n adataim szerint a helyzet tov�bbra sem r�zs�s, de az�rt b�ztat�. 2005-ben 550 tanul� �retts�gizett, m�g 2007-ben 616 tanul�. Teh�t, kicsit n�vekedett az ar�ny. B�r sajnos az a megl�t�som, hogy a k�vetkez� �vekben vissza fog esni az �retts�giz�k sz�ma, mert csak a b�lcs�szkarok jutalmazz�k, v�rj�k el a latin �retts�git. Az el�z� �vekben azt tapasztaltam, hogy tan�tv�nyaim k�z�l t�bben gyakran ink�bb a latint v�lasztott�k az �l� idegen nyelv helyett negyedik t�rgyk�nt. Sokan pedig k�t idegen nyelvb�l – �gy latinb�l is – �retts�git tettek. Most azonban mi�rt tegy�k ezt? �gy gondolom, hogy ez m�r csak k�lt�i k�rd�s…  

B. M.: Tartsunk r�vid szeml�t a k�l�nb�z� latin nyelvi tanulm�nyi versenylehet�s�gek f�l�tt!

(Folytat�s a k�vetkez� cikkben!)

Sz�lj hozz� te is!

N�v:
E-mail c�m:
	Amennyiben megadod az email-c�medet, az el�rhet� lesz az oldalon a hozz�sz�l�sodn�l.
Hozz�sz�l�s:
Az�rt, hogy ellen�r�zhess�k a hozz�sz�l�sok val�dis�g�t, k�rj�k �rd be az al�bbi k�pen l�that� sz�t. Ha nem tudod elolvasni, a friss�t�s ikonra kattintva k�rhetsz m�sik k�pet. �rd be a fenti sz�t:

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.