Classis IX. (Lectio I.) Ebben a kis képtárban N. Horváth Margit és dr. Nagy Ferenc gimnazisták számára írt latin nyelvkönyvének anyagához kapcsolódó képek láthatók. Felfoghatók egyfajta illusztrációnak a lecke szövegéhez. A képek témái: Trója, trójai háború, trójai faló, Aphrodité-Venus, Ankhiszész-Anchises, Aineiász (Aeneas), Homérosz (Homerus), Vergilius, Pannonia provincia (térkép), Gorsium, a gorsiumi Aeneas-szobor, az SPQR-embléma/felirat etc. Kattints arra a képre, amelyiket nagyobb méretben szeretnél megnézni!
Az Égeikum (Aegeicum) ábrázolása egy történelmi térképen. Itt ringott az európai kultúra bölcsője!
A legendás kisázsiai városállam, Trója romjai - egy mai felvételen...
Pergamon, a trójai Fellegvár (Felsőváros) romjai ma.
A híres-nevezetes trójai háború vázlatos áttekintése (magyarosoktól átvett anyag!)
És aki mindezt megírta: Homérosz, a legnagyobb görög költő (1), aki a Kr. e. VIII. században élt. Leghíresebb ez az ábrázolása, de meg kell szerezni az adatait (ha lehet).
Homérosz, a legnagyobb görög költő (2), aki a Kr. e. VIII. században élt. Meg kell szerezni a portré adatait (ha lehet).
Homérosz, a legnagyobb görög költő (3), aki a Kr. e. VIII. században élt. Itt olyan, mintha borvirágos lenne az orra. (Inkább vicces, mint tiszteletlen portré...) Meg kell szerezni a portré adatait.
Homérosz, a legnagyobb görög költő (4), aki a Kr. e. VIII. században élt. Meg kell szerezni a portré adatait (ha lehet) Itt inkább egy vak jósra emlékeztet, mintsem költőre, énekesre, kitharódoszra...
Homérosz: Íliász című eposzának fontosabb szereplői (magyarosoktól átvett anyag!)
A velencei festőóriás, Giovanni Domenico (Giandomenico) Tiepolo (1727 - 1804): A trójai faló - itáliai barokk
És egy mai faló a mai "Trójában" mint idegenforgalmi látványosság (Törökország).
Odüsszeusz faló-cselével a görögök bevették, majd felgyújtották Tróját. Aeneas trójai herceg apjával, feleségével és fiával menekülve hajóra szállt, hogy új hazát keressen. Az útját mutatja a térkép.
És aki mindezt megénekelte Aeneis című eposzában: PUBLIUS VERGILIUS MARO (1), a legnagyobb római epikus költő. Csak feltételezik, hogy ez a (korai?) császárkori márvány portré őt ábrázolja.
PUBLIUS VERGILIUS MARO (2), a legnagyobb római epikus költő. Ez a mellszobra Nápolyban található (ahol a hagyomány szerint nyugszik), de hogy mikor készült, még ki kell deríteni. (talán Kr. u. I. sz.)
PUBLIUS VERGILIUS MARO (3), a legnagyobb római epikus költő mellszobra. Idejét nem tudom, de rajta vagyok...
PUBLIUS VERGILIUS MARO (4), a legnagyobb római epikus költő - (talán) egy pompeii mozaikon, nyilván még Kr. u. 79 előttről...
PUBLIUS VERGILIUS MARO (5) - egy Kr. u. III. századi tunéziai mozaikon. Vergilius két oldalán a két Múzsa: Kalliopé (az eposz) és Melpomené (a komoly költészet) istennője.
És most következzenek az Aeneas-ábrázolások! Ez itt az Égeikum (Aegeicum) egy modern műholdal felvételen. Benne az Aeneas által megtett út állomásai vannak jelölve s a nevük kinagyítva.
Aeneas menekülése Trójából. A hős etruszk ábrázolása egy terrakotta szobrocskán az etruszkok kulturális központjából, Veii-ből. (A pontosabb dátumnak még utána kell néznem.)
Aeneas menekülése Trójából. Relief a Kr. e. II. századból (de - sajnos - nem tudom, honnan.)
A menekülő Aeneas (Kr. u. I. századi terrakotta szobor Pompeiiből, mely Aeneas pietasát (kegyességét) hivetott kifejezni. Idős apját viszi, kisfiát vezeti stb.)
Aeneas menekülése Trójából. A domborműről a világon semmit nem sikerült találni, de egy németországi múzeumban van. (Késői, legalább Kr. u. II. századi lehet, de nem provinciális. Szerintem.)
A menekülő Aeneas (Kr. u. II. sz. vége - III. sz. eleje) - mészkő féldombormű Gorsiumból. A provinciális (archaizáló) művészet jegyeit viseli magán.
Leonello (Lionello) Spada (1576–1622): Aeneas menekülése Trójából (1615, Louvre) - itáliai barokk
Giovanni (Gian) Lorenzo Bernini (1598 – 1680): Aeneas, Anchises és Ascanius menekülése Trójából (1618-1619) - itáliai barokk (szobrászat)
Simon Vouet (1590-1649): Aeneas menekülése Trójából (1635 körül) - francia barokk
Gérard de Lairesse (1641 – 1711): Venus istennő bemutatja fiának, Aeneasnak új fegyvereit (1668) - németalföldi (flamand) barokk
Claude Lorrain (1604/1605 - 1682): Aeneas és Dido Karthagóban (1676) - francia barokk
Pompeo Girolamo Batoni (1708-1787): Aeneas menekülése Trójából (1753) - Az itáliai rokokó, a bolognai klasszicizmus és a születőben lévő neoklasszicizmus elemei keverednek a képen.
António Manuel da Fonseca (1796—1890): Aeneas menekülése Trójából (1855) - portugál neoklasszicizmus
|