Classis IX. (Lectio I.)� Ebben a kis k�pt�rban N. Horv�th Margit �s dr. Nagy Ferenc gimnazist�k sz�m�ra �rt latin nyelvk�nyv�nek anyag�hoz kapcsol�d� k�pek l�that�k. Felfoghat�k egyfajta illusztr�ci�nak a lecke sz�veg�hez. A k�pek t�m�i: Tr�ja, tr�jai h�bor�, tr�jai fal�, Aphrodit�-Venus, Ankhisz�sz-Anchises, Ainei�sz (Aeneas), Hom�rosz (Homerus), Vergilius, Pannonia provincia (t�rk�p), Gorsium, a gorsiumi Aeneas-szobor,� az SPQR-embl�ma/felirat etc.

Kattints arra a k�pre, amelyiket nagyobb m�retben szeretn�l megn�zni!

Az �geikum (Aegeicum) �br�zol�sa egy t�rt�nelmi t�rk�pen. Itt ringott az eur�pai kult�ra b�lcs�je!

A legend�s kis�zsiai v�ros�llam, Tr�ja romjai - egy mai felv�telen...

Pergamon, a tr�jai Fellegv�r (Fels�v�ros) romjai ma.

A h�res-nevezetes tr�jai h�bor� v�zlatos �ttekint�se (magyarosokt�l �tvett anyag!)

�s aki mindezt meg�rta: Hom�rosz, a legnagyobb g�r�g k�lt� (1), aki a Kr. e. VIII. sz�zadban �lt. Legh�resebb ez az �br�zol�sa, de meg kell szerezni az adatait (ha lehet).

Hom�rosz, a legnagyobb g�r�g k�lt� (2), aki a Kr. e. VIII. sz�zadban �lt. Meg kell szerezni a portr� adatait (ha lehet).

Hom�rosz, a legnagyobb g�r�g k�lt� (3), aki a Kr. e. VIII. sz�zadban �lt. Itt olyan, mintha borvir�gos lenne az orra. (Ink�bb vicces, mint tiszteletlen portr�...) Meg kell szerezni a portr� adatait.

Hom�rosz, a legnagyobb g�r�g k�lt� (4), aki a Kr. e. VIII. sz�zadban �lt. Meg kell szerezni a portr� adatait (ha lehet) Itt ink�bb egy vak j�sra eml�keztet, mintsem k�lt�re, �nekesre, kithar�doszra...

Hom�rosz: �li�sz c�m� eposz�nak fontosabb szerepl�i (magyarosokt�l �tvett anyag!)

A velencei fest��ri�s, Giovanni Domenico (Giandomenico) Tiepolo (1727 - 1804): A tr�jai fal� - it�liai barokk

�s egy mai fal� a mai "Tr�j�ban" mint idegenforgalmi l�tv�nyoss�g (T�r�korsz�g).

Od�sszeusz fal�-csel�vel a g�r�g�k bevett�k, majd felgy�jtott�k Tr�j�t. Aeneas tr�jai herceg apj�val, feles�g�vel �s fi�val menek�lve haj�ra sz�llt, hogy �j haz�t keressen. Az �tj�t mutatja a t�rk�p.

�s aki mindezt meg�nekelte Aeneis c�m� eposz�ban: PUBLIUS VERGILIUS MARO (1), a legnagyobb r�mai epikus k�lt�. Csak felt�telezik, hogy ez a (korai?) cs�sz�rkori m�rv�ny portr� �t �br�zolja.

PUBLIUS VERGILIUS MARO (2), a legnagyobb r�mai epikus k�lt�. Ez a mellszobra N�polyban tal�lhat� (ahol a hagyom�ny szerint nyugszik), de hogy mikor k�sz�lt, m�g ki kell der�teni. (tal�n Kr. u. I. sz.)

PUBLIUS VERGILIUS MARO (3), a legnagyobb r�mai epikus k�lt� mellszobra. Idej�t nem tudom, de rajta vagyok...

PUBLIUS VERGILIUS MARO (4), a legnagyobb r�mai epikus k�lt� - (tal�n) egy pompeii mozaikon, nyilv�n m�g Kr. u. 79 el�ttr�l...

PUBLIUS VERGILIUS MARO (5) - egy Kr. u. III. sz�zadi tun�ziai mozaikon. Vergilius k�t oldal�n a k�t M�zsa: Kalliop� (az eposz) �s Melpomen� (a komoly k�lt�szet) istenn�je.

�s most k�vetkezzenek az Aeneas-�br�zol�sok! Ez itt az �geikum (Aegeicum) egy modern m�holdal felv�telen. Benne az Aeneas �ltal megtett �t �llom�sai vannak jel�lve s a nev�k kinagy�tva.

Aeneas menek�l�se Tr�j�b�l. A h�s etruszk �br�zol�sa egy terrakotta szobrocsk�n az etruszkok kultur�lis k�zpontj�b�l, Veii-b�l. (A pontosabb d�tumnak m�g ut�na kell n�znem.)

Aeneas menek�l�se Tr�j�b�l. Relief a Kr. e. II. sz�zadb�l (de - sajnos - nem tudom, honnan.)

A menek�l� Aeneas (Kr. u. I. sz�zadi terrakotta szobor Pompeiib�l, mely Aeneas pietas�t (kegyess�g�t) hivetott kifejezni. Id�s apj�t viszi, kisfi�t vezeti stb.)

Aeneas menek�l�se Tr�j�b�l. A domborm�r�l a vil�gon semmit nem siker�lt tal�lni, de egy n�metorsz�gi m�zeumban van. (K�s�i, legal�bb Kr. u. II. sz�zadi lehet, de nem provinci�lis. Szerintem.)

A menek�l� Aeneas (Kr. u. II. sz. v�ge - III. sz. eleje) - m�szk� f�ldomborm� Gorsiumb�l. A provinci�lis (archaiz�l�) m�v�szet jegyeit viseli mag�n.

Leonello (Lionello) Spada (1576–1622): Aeneas menek�l�se Tr�j�b�l (1615, Louvre) - it�liai barokk

Giovanni (Gian) Lorenzo Bernini (1598 – 1680): Aeneas, Anchises �s Ascanius menek�l�se Tr�j�b�l (1618-1619) - it�liai barokk (szobr�szat)

Simon Vouet (1590-1649): Aeneas menek�l�se Tr�j�b�l (1635 k�r�l) - francia barokk

G�rard de Lairesse (1641 – 1711): Venus istenn� bemutatja fi�nak, Aeneasnak �j fegyvereit (1668) - n�metalf�ldi (flamand) barokk

Claude Lorrain (1604/1605 - 1682): Aeneas �s Dido Karthag�ban (1676) - francia barokk

Pompeo Girolamo Batoni (1708-1787): Aeneas menek�l�se Tr�j�b�l (1753) - Az it�liai rokok�, a bolognai klasszicizmus �s a sz�let�ben l�v� neoklasszicizmus elemei keverednek a k�pen.

Ant�nio Manuel da Fonseca (1796—1890): Aeneas menek�l�se Tr�j�b�l (1855) - portug�l neoklasszicizmus