B. M.: Tartsunk r�vid szeml�t a k�l�nb�z� latin nyelvi tanulm�nyi versenylehet�s�gek f�l�tt!

B. K.-n�: a tanul�k latin ir�nti �rdekl�d�s�t k�l�n�sen a versenyeken val� r�szv�tel mutatja, mik�zben persze azt is tudjuk, hogy latintan�rok rendszeresen kapnak visszajelz�seket a r�gi tan�tv�nyaikt�l is. Koll�g�ink idej�ket, erej�ket nem k�m�lve k�sz�tik fel a versenyekre a tanul�kat, legt�bbsz�r nem is �rakeretben. A m�sodik �ve latint tanul�k (mai nev�n �bel Jen�) verseny�t, amelyet az �kortudom�nyi T�rsas�g szervez, mintegy t�z �ve m�r a miniszt�rium is t�mogatja anyagilag. A verseny statisztikai adatai sajnos azt mutatj�k, hogy m�g 1996/97-ben mintegy 70 iskol�b�l 886 tanul� vett r�szt az els� fordul�ban, majd ezek a sz�mok 1999/2000-re 105-re, illetve 1282-re n�ttek (ekkor m�r minores �s maiores kateg�ri�ban), ugyanakkor a 2006/07-es tan�vben m�r (mind�ssze 63 iskol�b�l!) ism�t csak 852-en indultak. Ez a tendencia is kor�bbi �ll�t�sainkat igazolja a tant�rgy ir�nti �rdekl�d�s visszaes�s�r�l.

A nagyobb di�kok nemzetk�zi versenyz�si lehet�s�g�nek, az olaszorsz�gi, arpin�i Cicero-versenynek 1986 �ta lehet�nk r�sztvev�i kezdetben 6-12 tanul�val, 1998 �ta 14 tanul�val �s 3 k�s�r�tan�rral. Az eredm�nyeinkre b�szk�k lehet�nk: h�tszer ker�lt versenyz�nk a mintegy 600 versenyz� k�z�l az 1-20. helyezett k�z�, �tsz�r az els� t�z k�z�, 1995-ben pedig magyar gy�ztest hirdettek Arpin�ban. 1996-t�l minden �vben 10-13. helyez�s k�z�tt szerepelnek a tan�tv�nyaink. Sajnos err�l a szakmai sikerr�l keveset tud az orsz�g.

Az orsz�gos tanulm�nyi versenyeket (OKTV) az Oktat�si Hivatal szervezi minden tant�rgyb�l. A latin �bel Jen� versenyt �s az arpin�i v�logat� versenyt az ELTE Latin Tansz�ke vette a kez�be. Ezeknek a versenyeknek a szervez�se v�geredm�nyben nagyon j�. De nagyobb elismer�st �rdemeln�nek a di�kok, meg a felk�sz�t� tan�rok.

Az 1980-as �vekben indult latin OKTV-kr�l pontosabb adataink csak az 1995/96-os tan�vt�l vannak. Akkor 118 iskol�b�l 890 di�k jelentkezett erre a megm�ret�sre, amely adat a nyelvek k�z�tt – az angol �s a n�met ut�n – a negyedik helyez�st jelentette. A jelentkez�k sz�ma azonban az els� m�rt adathoz k�pest �vr�l �vre cs�kkent. K�t �v m�lva (1997/8) m�r csak 727, �jabb �t �v m�lva (2002/3) pedig sz�zegyn�h�ny iskol�b�l alig t�bb mint 600. Az idei tan�v az eddigi m�lypont: m�r csak 403 tanul� jelentkezett az OKTV-re, de az iskol�k �gy is 114 tanul�t tudtak tov�bbjuttatni a versenybe.

Az sem tett j�t a latin OKTV-nek, hogy n�h�ny �ve a d�nt�be ker�l� tanul�k sz�m�t minden nyelv eset�ben egys�ges�tett�k, s egy�ttal a kor�bbi 50 f�r�l 30 f�re cs�kkentett�k. Term�szetesen hi�ba tiltakoztunk!

G. E.: a k�l�nf�le latin tant�rgyi versenyeket �n j�l szervezettnek �t�lem, k�l�n�sen, ha m�s tant�rgyi versenyekkel vetj�k ezeket �ssze. A versenyekbe bevonj�k a hat- �s nyolcoszt�lyos tanul�kat is. J�l fel�p�tett a versenyek rendszere is, ezen azt �rtem, hogy a di�kok k�z�piskolai tanulm�nyaik els� perc�t�l a v�g�ig kapnak lehet�s�get tud�suk bizony�t�s�ra. A szervez�k prec�zen, pontosan, alaposan dolgoznak, lehet�s�geikhez m�rten sz�pen jutalmazz�k a tanul�kat. Igaza van abban a koll�gan�nek, hogy azon tan�rok d�jaz�s�ra, akik sokszor erej�k�n fel�l, ingyen seg�tik, ok�tj�k tan�tv�nyaikat, gyakoroltatj�k �ket, jobban oda kellene figyelni. Nem az anyagi elismer�s�k, hanem az erk�lcsi elismer�s lenne fontosabb.

�r�mmel vette az iskol�m, hogy a szegedi b�lcs�szkaron is megjelent egy verseny, s erre ebben a tan�vben megh�v�st kaptunk. Tal�n ezt a versenyt is �rdemes lenne orsz�goss� tenni. Mindenesetre szerintem k�sz�nettel tartozunk, h�l�sak lehet�nk a szervez�knek, hogy felv�llalj�k �s a legjobb tud�suk szerint el is l�tj�k ezt a kem�ny, sokszor t�bb sz�z gyereket megmozgat� munk�t.

B. M.: Ejts�nk n�h�ny sz�t a tan�rk�pz�sr�l is! Volt-e, van-e t�lk�pz�s, van-e valamilyen �rz�kelhet� vonz�sa mag�nak a p�ly�nak? Mi �jat hozhat a tan�rk�pz�sben „Bologna”? V�rhat�an hol lesznek akkredit�lt latintan�rk�pz�-helyek?

T. L.: a bolognai rendszerhez term�szetesen igazodik a latintan�r-k�pz�s is. Eszerint m�r a h�rom�ves BA szakaszban kell pedag�giai alapoz� kurzusokat f�lvenni, krediteket teljes�teni. Az MA szakaszban azut�n tulajdonk�ppen h�rom diplom��rt tanul a hallgat�. A latintan�ri szakja mellett v�geznie kell egy m�sik tan�rszakot is, illetve abszolv�lnia kell egy „tan�r-tan�r” szakot is, ami v�g�l f�ljogos�tja, hogy a k�t szakt�rgyb�l megszerzett diplom�j�t tan�rk�nt hasznos�tsa. N�lunk, a P�zm�nyon, illetve tudom�som szerint az ELTE-n is megt�rt�nt egy�bk�nt a tan�rk�pes latin akkredit�ci�ja, a t�bbi helyekr�l viszont nincs megb�zhat� inform�ci�m.

Cz. S.: �n �gy �rtes�ltem, hogy a szegedi egyetem szint�n t�l van az elj�r�son. De ha m�r n�lam a sz�, m�g valamit hadd tegyek hozz� az egyetemek tan�rk�pz�-felk�sz�t� szerep�hez! A latintan�rok klasszika-filol�giai felk�sz�lts�g�k alapjait ugyan megszerezik az egyetemen, de m�r ott, el�re fel kellene kelteni az ig�nyt – az eddigi gyakorlatn�l sokkal er�teljesebben – a v�gzett tan�rok rendszeres �nm�vel�s�re, a nyelvtani ismeretek szinten tart�s�ra �s fejleszt�s�re, a szakirodalom figyelemmel k�s�r�s�re.

G. E.: az �n kor�bbi ismereteim arr�l sz�ltak, hogy P�cs is rendben van. �jabban azonban olyan inform�ci�k jutottak el hozz�m, hogy m�gsem t�rt�nt meg az ottani akkredit�l�s. 

B. M.: Mi a helyzet a tan�rtov�bbk�pz�ssel? Mi volt a helyzet a k�zelm�ltig, hogy v�ltozott esz, van-e most „orsz�gos gazd�ja” a latintan�t�snak �s azon bel�l a tov�bbk�pz�snek?

B. K.-n�: a tan�rtov�bbk�pz�st a kilencvenes �vek elej�t�l, �veken �t az Orsz�gos K�zoktat�si Szolg�ltat� Iroda szervezte. H�rom napos akkredit�lt tov�bbk�pz�sek voltak ezek, amelyeken igen nagy sz�mban vettek r�szt az orsz�g minden t�j�r�l �rkez� koll�g�k. A latintan�t�s roml� k�r�lm�nyei ellen�re, az �venk�nti orsz�gos szakmai tov�bbk�pz�s ir�nt folyamatosan igen nagy volt az �rdekl�d�s, am�g az OKSZI szak�rt�jek�nt lehet�s�gem volt a megszervez�s�re. M�g azok a latintan�rok is elj�ttek a tov�bbk�pz�sre, akiknek az iskol�jukban nem volt lehet�s�g�k latintan�t�sra. A tov�bbk�pz�sen kit�lt�tt k�rd��vek is azt bizony�tott�k, hogy koll�g�ink ig�nylik, fontosnak tartj�k a tov�bbk�pz�st, mindig elismer�en sz�ltak a programr�l, melyet, lehet�leg az � k�r�seik szerint �ll�tottunk �ssze. Elismer�sre m�lt� m�don, sokan a r�szv�tel k�lts�geit maguk fedezt�k az iskola helyett.

A miniszt�riumi �tszervez�sek ut�n az OKSZI-ut�d Oktat�si Hivatal feladatk�r�b�l ez a tev�kenys�g kiker�lt, a tov�bbk�pz�seket a pilisborosjen�i miniszt�riumi h�tt�rint�zm�ny vette �t. Ott azonban csak �retts�gi vizsg�ztat�sra felk�sz�t� tanfolyamokat ind�tottak. Ezzel az eg�sz orsz�gra kiterjed�, akkredit�lt (kredit pontot ad�) tov�bbk�pz�s latinb�l megsz�nt. Akkor �n pr�b�lkoztam a k�t k�zeli egyetemen, de mind az ELTE, mind pedig a PPKE t�l sok p�nzt szedett volna be a koll�g�kt�l, de m�g �gy sem maradt volna p�nz az el�ad�k honor�rium�ra. Pedig egy h�romnapos, akkredit�lt tov�bbk�pz�sen valami szakmai t�bbletet is ny�jtani kell, nem lehet az id�t puszt�n besz�lget�ssel elt�lteni. Ez�rt k�rtem �n a koll�g�kat az utols� alkalomkor, amikor �sszej�hett�nk, hogy ha valaki tud valamilyen megold�si lehet�s�get a folytat�sra, az sz�ljon. �gy �s ekkor l�pett be a tov�bbk�pz�sbe a reform�tus egyh�z, Czegl�di koll�ga szakmai vezet�s�vel. �k v�llalkoztak r�, hogy p�tolj�k a kies� �llami tov�bbk�pz�st. Nagy szeretettel �s hozz��rt�ssel, �ldozatokkal l�tj�k vend�g�l a latinosokat, minden �vben egy szombati napon. Nagyon �r�lt�nk a lehet�s�gnek, k�sz�net �rte. �gy gondolom azonban, m�gis csak sz�ks�g lenne akkredit�lt, t�bb napos, �llamilag t�mogatott tov�bbk�pz�sre.

Cz. S.: mindenk�ppen t�bbet kellene tenni az�rt, – s ebben saj�t magamnak is m�g t�bbet kellene tal�n v�llalnom – hogy er�s�dj�n a koll�g�k �sszetartoz�s-�rz�se. Ez �gyben p�ld�ul m�g jobban ki kellene haszn�lni az. internetes lehet�s�geket az inform�ci�k gyors terjeszt�s�re, tov�bbk�pz�sek �s m�s egy�ttl�tek szervez�s�re.

G. E.: vid�ki tan�rk�nt nagyon neh�z eljutni e tov�bbk�pz�sekre. H�tk�znapokon szinte lehetetlen – tan�t�s, helyettes�t�s –, h�tv�g�n nagyon f�raszt�. Tal�n a t�bbnapos, akkredit�lt k�pz�s lenne hasznos, ann�l is ink�bb, mivel a koll�g�knak h�t �vente 120 �r�s tov�bbk�pz�sen kell r�szt venni�k. A baj azonban a h�reink szerint az, hogy a k�zponti k�lts�gvet�sb�l egyre kisebb �sszeget fognak e c�lra ford�tani. Ki fogja akkor az el�ad�kat fizetni? Mib�l �s hogyan fognak akkor a koll�g�k Budapestre vagy H�dmez�v�s�rhelyre eljutni? Pedig tov�bbk�pz�sekre sz�ks�g van az�rt, hogy a tan�rok megismerkedhessenek az �j kutat�si k�rd�sekkel, ter�letekkel, a m�dszertan leg�jabb probl�mafelvet�seivel. Nekem nagyon hi�nyoztak volna ezek a lehet�s�gek, ha nem vettem volna r�szt Budapesten az ELTE PhD k�pz�s�n.

B. M.: Mi lehet az ide�lis misszi�ja a magyar k�zoktat�sban a 21. sz�zad elej�n a latintan�t�snak?

G. E.: �gy gondolom, hogy ugyanaz lehet a XXI. sz�zadban a latin tan�t�s k�ldet�studata, mint a XX. sz�zadban, ha nem, akkor t�nyleg nagy baj van. El kellene fogadtatni, hogy ez egy sokoldal�, a k�pess�geket �s k�szs�geket sokr�t�en fejleszt� t�rgy. S nem szabad arr�l sem megfeledkezni, hogy erk�lcsi-eszt�tikai k�rd�sekben is fog�dz�t jelenthet e nyelv. Ehhez a meggy�z�shez kellen�nek olyan tan�rok, akad�mikusok, hivatalokban dolgoz� szakemberek, akik err�l meggy�zik a sokszor csak pillanatnyi �rdekeket szem el�tt tart�, anyagi el�menetelre koncentr�l� t�rsadalmunkat. �ssze kellene teh�t fognia ebben a szakm�nak, s megtal�lni a latin tan�t�s hely�t ebben a racion�lis vil�gban.

B. K.-n�: az eur�pai latintan�t�s helyzet�t �rt�kel� �s a teend�ket �sszegz� trevis�i nemzetk�zi konferencia �zenete sz�munkra az lehet, hogy a nyugat-eur�pai orsz�gokban (az EU alapokm�nyban is!) �jra a figyelem k�zpontj�ba ker�lt a latin nyelv oktat�sa. �gy pl. Belgiumban fel�ll�tott�k a Klasszikus Kult�ra Miniszt�rium�t, P�rizsban egy Eur�pai Kultur�lis Egyetemet fognak fel�ll�tani, amelyben nagy szerepet kap a latin, mint a kult�r�t hordoz� nyelv. Minden adotts�gunk megvan ma m�g ahhoz, hogy a latin nyelv oktat�s�nak eur�pai t�rekv�seihez csatlakozhassunk. Az EU csatlakoz�s �v�ben szerett�k volna kezdem�nyezni, hogy Magyarorsz�g nyilv�n�tsa ki az ezer�ves eur�pai kult�r�hoz val� tartoz�s�t azzal is, hogy bel�p�s�nek �v�ben egy napot a m�ig �l� g�r�g-latin kult�ra �s nyelv �nnepnapj�v� nyilv�n�t. Ennek az �tletnek a megval�s�t�sa m�ig v�rat mag�ra, pedig ezt az �nnepnapot sokf�lek�ppen �rt�kess� �s �rdekess� lehetne tenni a t�rsadalom minden koroszt�lya �s r�tege sz�m�ra.

A g�r�g-latin kult�ra, nyelv minden tudom�nyt megalapoz, mag�ba foglal: a filoz�fi�t, matematik�t, jogot, irodalmat, t�rt�nelmet, etik�t, biol�gi�t �s a t�bbit. Saj�t irodalmunkat, t�rt�nelm�nket sem ismerhetj�k meg alaposabban, �s nem �rthetj�k meg nagy gondolkod�inkat, klasszikus m�v�szeinket sem, a latin ismerete n�lk�l. �tfog� m�vel�d�st�rt�netet egyetlen tant�rgy sem k�pes k�zvet�teni, csak a latin.

Transzfer hat�sa a nyelvek tanul�s�ra k�zismert. Mind az idegen nyelvek, mind pedig a magyar nyelvtan tan�t�sa sokkal eredm�nyesebb, hat�konyabb lehet az alapoz� latinnal a h�tt�rben, ez ut�bbi konkr�t, szem�lyes tapasztalatom.

Rendk�v�l nagy hat�ssal van a gyermeki szem�lyis�g fejl�d�s�re, nemes emberi tart�sra, helyes etikai magatart�sra nevel. Elismert tud�s, m�velt gondolkod�, eredm�nyes �rtelmis�gi, okos polg�r latin nyelv n�lk�l nem v�lhat senkib�l.

Cz. S.: A nyugati vil�g a hagyom�nyokhoz val� k�t�d�s �s az azokt�l val� elszakad�s saj�tos k�t�lh�z�s�ban �l. T�bb helyen, mint p�ld�ul Spanyolorsz�gban is, megfigyelhet� a latintan�t�s visszaszorul�s�ra, majd ism�t el�t�rbe ker�l�s�re.

T. L.: a k�rd�s megv�laszol�s�hoz val�ban �rdemes k�r�ln�zni a hat�rainkon t�l is. B�lcs dolog lenne legal�bb egy pillant�st vetni a latin nyelv eur�pai uni�s f�l�rt�kel�d�s�re, vagy ak�r a n�met nyelvter�leten �rv�nyes�l� tart�s elismer�s�re. N�metorsz�gban ugyanis a hum�n ir�nyults�g� k�z�pfok� oktat�sban k�telez� tant�rgy a latin nyelv.

B. M.: �rjuk le n�h�ny mondatban – k�l�n�s tekintettel az im�nt megfogalmazott k�ldet�sk�pre – az �ltalunk re�lisan v�rt-j�solt j�v�k�pet!

G. E.: �n csakis re�lisan tudok gondolkodni, nem �rdekelnek az ide�k. Az �ltalam ide�lisnak tartott – �s fent kifejtett – dolgokat meg is lehetne val�s�tani, csak sz�les �sszefog�sra, a latin tan�t�s fontoss�g�t elfogad� szakemberekre van sz�ks�g minden szinten. Ha ez az �sszefog�s nem t�rt�nik meg, akkor szerintem nem fog e t�rgy misszi�s szerepet bet�lteni, a di�kok k�z�l egyre kevesebben fogj�k v�lasztani. S �n m�g egy dologban hiszek, ti. ha m�g egyszer elt�nik az iskol�k egy jelent�s r�sz�b�l a latin tan�t�s, akkor nem fogjuk tudni �jraind�tani, s �gy a rendszerv�lt�s �ta eltelt kb. 20 �v munk�ja k�rba v�sz. Mindenesete k�v�ncsi vagyok, hogy ez eljut-e az �rdekeltekhez, hogy �k is �gy gondolkoznak-e? Ha nem, akkor a latin ism�t „megt�rt” t�rgy lesz az iskol�k nagy r�sz�ben, d�lut�n, hetedik, „nulladik” �r�kban, szakk�ri keretekben fogjuk tan�tani m�g az elit iskol�kban is. Tan�rok fognak lehetetlen helyzetbe jutni, �ll�s n�lk�l maradnak, vagy csak a m�sik szakjukat – amennyiben van nekik – fogj�k tan�tani. De az igazi vesztesek a gyerekek lesznek, akik nem ismerhetik meg az eur�pai kult�ra, m�velts�g alapjait. S ez�ltal – noha nem is fogj�k tudni – szeg�nyebbek� v�lnak.

B. K.-n�: vil�gosan kirajzol�dik, hogy az elit iskol�k, az egyh�zi iskol�k meg fogj�k tartani a latin poz�ci�j�t. A t�bbi iskol�ban 3. idegen nyelvk�nt fogj�k megtartani, ha az igazgat� megfelel�en �rt�keli a koll�ga munk�j�t. Az egyetemeken, rem�lhet�leg, nagyobb hangs�lyt kap a b�lcs�szekn�l, orvosin, jog�szokn�l. A latintan�t�s j�v�je egy�bk�nt a tanult emberf�kt�l f�gg: ha lesznek olyan b�lcs sz�l�k, �rtelmes igazgat�k, akik ismerik a latin nyelv �rt�keit, hat�s�t, akkor lesz j�v�je. Ha az egyetemek is, mint kor�bban, ig�nylik a latint, akkor az visszahat a k�z�piskolai oktat�sra is. De a tan�gyir�ny�t�snak ebben megker�lhetetlen lesz a felel�ss�ge a j�v�ben is.

Azt mindenesetre egy�rtelm�en kijelenthetem, hogy a magam r�sz�r�l semmik�ppen nem fogadom el a latint h�tt�rbe szor�t� t�rekv�seket sem. V�lem�nyem szerint a hat oszt�lyos gimn�ziumokban kezdetekt�l, a n�gy oszt�lyosokban pedig v�gig kellene latint tan�tani – m�ghozz� legkevesebb heti h�rom �r�ban.

Cz. S.: sajnos val�ban visszaszorul�ban a latin, de �n b�zom abban, hogy k�r�lbel�l k�t-h�rom �v m�lva meg lehet �ll�tani a folyamatot. Nagy k�rd�s, addigra h�ny helyen szenved s�lyos k�rosod�st a latintan�t�s azzal, hogy a latinszakos koll�ga nyugd�jba megy, �s a hely�re nem latinszakos ker�l. Sok m�lik azon, siker�l-e emelni a latin preszt�zs�t a sz�l�k �s a pedag�gusok k�z�tt, illetve a pedag�gus szakma „elitj�ben”, akik a szakfoly�iratokon kereszt�l pr�b�lj�k ir�ny�tani a k�zv�lem�nyt.

B. M.: Bizony�ra sok sz�p �s b�lcs latin mond�st, – proverbiumot �s sententi�t – volt alkalmuk p�ly�juk sor�n megtan�tani a di�koknak. Ha most egyet kellene v�lasztaniuk k�z�l�k – ak�r mott�jak�nt ennek a besz�lget�snek –, melyik lenne az?

G. E.: Hominis mens discendo alitur et cogitando, azaz „Tanul�s �s gondolkod�s fejleszti az emberi elm�t.” Az�rt v�lasztottam ezt a sententi�t, mert – mik�nt az a v�laszaimb�l is kit�nik – hiszek abban, hogy meg kell tan�tani a gyerekeket gondolkodni �s tanulni. Hiszek abban is, hogy ezek elsaj�t�t�sa �ltal gyarapodik, csiszol�dik az elm�nk, s ebben van �ri�si szerepe a latin tan�t�snak.   

B. K.-n�: ha nagyon szomor� vagyok, Aeneas szavaira gondolok: Durate, et vosmet rebus servate secundis! Ez az id�zet Vergilius Aeneis�nek els� k�nyv�b�l a 208. sor, �s magyarul azt jelenti, hogy „B�rj�tok ki, az �letetek m�g kell a j�v�nek!” A mondatom els�sorban a koll�g�imnak sz�l.

Cz. S.: az �n id�zetem szint�n Vergilius Aeneis�b�l val�, a hatodik �nek 95. sora mintha hozz�m sz�lna: Tu ne cede malis, sed contra audentior ito! Magyarul: „Te ne h�tr�lj a bajok el�l, hanem sz�llj szembe vel�k mer�szebben!”

T. L.: A koll�g�k id�zetei ut�n nekem, sajnos, kev�sb� optimista id�zet jut eszembe. Szent Jeromos �rja egyik level�ben: Orbis Romanus ruit et tamen cervix nostra erecta non flectitur. Magyarul k�r�lbel�l ez a jelent�se: „A R�mai Birodalom megd�lt, de a mi b�szk�n felemelt fej�nk m�gsem hajlik.” Ha k�rbetekint�nk, valami hasonl�t l�thatunk magunk k�r�l: vil�gunk, kult�r�nk hihetetlen gyors �talakul�s�t, hagyom�nyos �rt�krendek �sszeroppan�s�t, s ebben a helyzetben sokszor alig tehet�nk m�st, mint megpr�b�ljuk mindezt emelt f�vel v�gign�zni.

B. M.: K�sz�n�m ezt a tartalmas besz�lget�st, amelyet legf�ljebb abbahagyhatunk most, de nem tekinthet�nk befejezettnek. Ezt az�rt is mondom, mert a sz�ba ker�lt k�rd�sek egy r�sz�t, mint p�ld�ul a k�tszint� �retts�gi, vagy az �j rendszer� tan�rk�pz�s �ltal f�lvetett probl�m�kat sem tudtuk a sz�ks�ges alaposs�ggal megvitatni. De mondom az�rt is, mert bizonyos t�m�kra m�g �rint�legesen sem volt alkalmunk (id�nk �s hely�nk) kit�rni. Gondolok itt p�ld�ul – a f�lsorol�st a teljess�g ig�nye n�lk�l v�llalva – a latin nyelvvizsg�t �rint� gondokra, a tan�rok (hi�nyz�) szakmai szervez�d�s�re, azut�n a latintan�t�s aktu�lis k�rd�seinek publicit�st ad� k�z�ss�gi port�lok, blogok megszervez�s�re, ind�t�s�ra.

Valamit itt �s most mindenesetre elkezdt�nk, amit tal�n �rdemes lesz m�g folytatni majd. A magunk r�sz�r�l annyit m�r most f�l tudunk aj�nlani az �gy �rdek�ben, hogy az elektronikus K�nyv �s Nevel�s „has�bjain” id�nk�nt visszat�r�nk a latintan�t�s aktu�lis �llapot�ra, ak�r �jabb besz�lget�s keret�ben, ak�r egy�b m�faj� �r�sokban, ak�r a t�rgyban �rintett m�s szerepl�k v�lem�ny�nek teret adva.

Z�r�gondolatk�nt hadd csatlakozzam magam is a kerekasztal k�r�l helyet foglalt partnereim latin b�lcsess�geihez, egy, a besz�lget�s hangulat�hoz �s a t�bbiek „�zenet�hez” ill� id�zettel, a Magyar Tudom�nyos Akad�mia 1831-ben v�lasztott jelmondat�val, amelyet – ha j�l tudom – egy angol humanista po�ta �rta le el�sz�r. Post nubila Phoebus, azaz –  gr�f Sz�chenyi Istv�n ut�n szabadon, magyarul: „Borura der�”.

Vagyis: Kell a latin!

A LATINTAN�T�S T�RT�NET�VEL �S M�DSZERTAN�VAL FOGLALKOZ� FONTOSABB IRODALOM

�goston Juli�n: Latintan�t�s az �j tanterv �s utas�t�s alapj�n grammatikai fokon. = Magyar K�z�piskola, 1940. 10. sz. 161-165. p.

Balassa Brun�: A latintan�t�s t�rt�nete. Bp. 1930. 331. p.

Borzs�k Istv�n: A latin nyelv szelleme. Bp. 1942. 96 p.

Borzs�k Istv�n: Kell-e a latin? Bp. 1990. 299 p.

Ger�b J�zsef: Klasszikus vil�g �s modern m�velts�g. Bp. 1912.

Jirka Alajos: A latin �s a fi�k�z�piskola. Partheon. A klasszikus m�velts�g bar�tai egyes�let�nek k�zlem�nyei. 8. Bp. 1934

Kall�s Ede: Cs�kev�nyes elemek latin nyelvtan�t�sunkban. =Magyar K�z�piskola, 1936. 4. sz. 103-1o7. p.

Korp�s Ferenc: Mi�rt tanul a gimnazista latin nyelvet? Bp. 1936. 24p.

Kov�ts Gyula: Cicer� �j szerepe a magyarorsz�gi latintan�t�sban. = Magyar Paedagogia, 1942. 1-3. sz. 40-55. p.

K�r�si Henrik: A klasszikusok tanulm�nyoz�sa. =N�ptan�t�k Lapja, 1925. 25-26.,sz. 3-4. p.

Magyar L�szl�: J�tszva latinul. Bp. 1941. 110 p.

Mar�t K�roly: A latin �s az egyetemi tanulm�nyok. = Partheon. A klasszikus m�velts�g bar�tai egyes�let�nek k�zlem�nyei. 8. Bp. 1934.

Mayer J�zsef: A re�liskola egykor �s most. A latin nyelv tan�t�s�nak c�lja a re�liskol�ban. Bp. 1887. 17 p.

Nagy J�zsef: A gimn�ziumi latintan�t�s vez�relvei. Bp. 1936. 23 p.

Petrovich Ferenc: A latin nyelv m�lt �s jelen �llapota haz�nkban. = Orsz�gos K�z�piskolai Tan�regyes�leti K�zl�ny, 1868.

Pr�nai Lajos: Latin olvasm�nyt�rgyal�s. = Magyar K�z�piskola,, 1937. 9. sz. 267-274. p.

Rados Tam�s: A tiszta latin st�lus k�rd�se gimn�ziumi oktat�sunkban. Bp. 1941. 105-106.p.

R�vay J�zsef: Megtanulok latinul. Bp. 1943. 324. p.

Reisz Gy�rgy: �j c�lok, � eszk�z�k. (A latin nyelvtan�t�s korszer�s�t�se.) = Magyar K�z�piskola, 1941. 5. sz. 66-71. p.

Rito�k Zsigmond: A k�z�piskolai latintan�t�s helyzete Magyarorsz�gon 1945 �s 1995 k�z�tt. = Val�s�g, 2000. 7. sz. 46-60. p.

T�th B�la: A nyelvek (els�sorban a latin) tan�t�sa a koll�giumban az Entwurf bevezet�s�ig. = A debreceni reform�tus koll�gium �rtes�t�je 1886/87-1897/89. Debrecen, l989.

T�th P�l: Anyagvizsg�lat a latin nyelvb�l. = Nevel�s�gyi Szemle,, 1942. 174-182., 217-222. p.

Vajda L�szl�: Gondolatok a latin irodalom tan�t�s�r�l. = Nevel�s�gyi Szemle, 1938. 431-444. p.

Waldapfel J�nos: A latin nyelv �gye. = K�zm�velts�g �s nevel�s. Bp. 1938. 186-189. p.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s