PORTA LATINA
INTROITUS/BELPS
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SCHOLA/ISKOLA
 
UTILIA/HASZNOSAK
 
VOCABULA/SZTRAK

Finly Henrik alapmve online is elrhet

2) LATIN-MAGYAR-LATIN

3) LATIN-MAGYAR

4) LATIN-MAGYAR-LATIN

5)  LATIN-MAGYAR-LATIN

6) MAGYAR-LATIN

 

 
ANTHOLOGIA
 
CATENAE/LINKEK
 
OPERA/MVEK
 
VISITORES/LTOGATK
Induls: 2004-09-28
 
PORTALATINA-BLOG

Barangols (2) - Pannonia Inferior > Gorsium

2014.08.23. 20:07, Wikipedia, MEK, Fotoalbum HU, Szerkeszti: Latomus

Gorsium haznk egyik legjelentsebb, mgis mltatlanul elhanyagolt rmai kori romterlete. A mai Tc telepls kzigazgatsi terletn tallhat.  Az M7-es autplyrl a Szabadbattyn, Tc, Gorsium csompontnl dlre letrve 3 km utn, a temet mellett balra fordulva 1,5 km-re tallhat Pannonia Inferior tartomny egykori kzigazgatsi, ksbb vallsi kzpontja. Rvid trtnete itt s albb kvetkezik.


A vros a nevt a III. szzad vgn megjelent Itinerarium Antonini cm rmai tiknyv lersbl ismerjk: „Gorsium”, illetve „Gorsio sive Hercule” megfogalmazsban (sive jelentse: s, vagy). A ketts megnevezs a 260-as szarmata dls nyomn felpl vros rgi, kzhasznlat s az j, hivatalos elnevezsre utalt.

A rmaiak megjelense eltt a terlet a kelta civitas Eraviscorum-hoz tartozott. Az I. szzad kzepn az Aldunrl ideveznyelt ala Scubulorum elnevezs lgi kt t keresztezsben (Sopianae-Aquincum, Sopianae-Brigetio) rokkal s palnkfallal krlvett katonai tbort ptett. Az itt llomsoz mintegy 500 fs lovascsapat (ala) feladata a srvzi tkel vdelme s a tartomny belsejnek vdelmben az ide befut tvonalak mentn rszolglat biztostsa. A Duna-parti limes teljes kiplse utn mr nem volt szksg a bels katonai biztostsra, gy az akkor itt llomsoz csapatot tovbb veznyeltk a Birodalom ms terleteire.

A felszmolt castrum helyn 103-tl j vros ptst kezdtk mg. Traianus csszr Gorsiumot jellte ki az ugyanebben az vben megszervezett Als-Pannnia (Pannonia Inferior) provincia tartomnygylsnek (concilium provinciae) szkhelyl. Ma mg nem bizonytott, mikor kapta meg a telepls a vrosi (municipium) rangot. Tth Istvn kortrtnsz Hadrianus 124-es pannniai szemletjra datlja. Az elkvetkez vekben kiplt telepls virgkorban elrte a 400 hektrt. A „szent kerleten” bell hatalmas csarnokokat emeltek a tartomnygyls s a csszrkultusz ceremniinak megrendezsre. Az nnepsgek fnynek emelshez elengedhetetlen cirkuszi jtkok megrendezsre 20 000 f befogadkpessg amfitetrum plt.

A markomann-hborkban (167-180) a szarmatk felgyjtottk a vrost. Ekkor nemcsak a kls negyedek gtek porr, de a szent kerletben is nagy puszttst vgzett a tz. Ezt a csapst hamar kiheverte a vros. Helyrelltottk a csszrkultusz pleteit. Ekkor jult meg a tartomnygyls csarnoka is. Ezt kveten 90 vig a severusi kor virgzst lte a vros. Az afrikai szrmazs fels-pannniai helytartbl lett csszr, Septimius Severus kivltsgok sorval hllta meg az t trnra segt katonasg szolglatait. (A katonk zsoldjt 1/3-val megemelte, melyet ksbb jabb zsoldemelsek kvettek. A fizetkpes kereslet ilyen mrv nvekedse sztnzleg hatott a teljes gazdasgra. Fitz Jen professzor a 193-284 kztti kort a „Pannonok vszzadnak” nevezte.) A csszr 202-es pannniai ltogatsa alkalmbl, az uralkod kltsgn ptettk jj az istenn vlt csszrok templomt. A vicus (falu) vlyogbl plt hzainak nagyobb rszt is ebben az idszakban ptettk t tartsabb ptanyagbl. 258-ban egy gyorsan levert polgrhbor veszlye ell a fld al menektettk a vrosi tancs pnztrt. A 3134 db dupla dnr 1725 vvel ksbb, az satsok sorn kerlt el.

Sokkal komolyabb volt a kt vvel ksbbi szarmata-roxoln-tmads. Az egsz Pannnit sjt fosztogats sorn Gorsiumot a flddel tettk egyenlv a barbrok. Az ezt kvet, az egsz Birodalomra kiterjed gazdasgi politikai s katonai vlsg mintegy hrom vtizedre elhzta a helyrellts megkezdst. (Barkczi Lszl elmlete szerint ebben az idben hurcoltk el a Duna-parti erdtmnyek srgs helyrelltshoz a szent kerlet leomlott kanyagt.)

A III. szzad utols veiben ismt kzponti akaratbl plt jj a vros. Diocletianus utastsra a szentkerlet romjait elegyengettk s teljesen j koncepci szerint kezdtk meg az ptkezst. A fallal krlvett vrosrsz tovbbra is a provincia kiemelt teleplse maradt. Az j vros j nevet kapott, Diocletianus csszr trsuralkodjrl, Maximinus Herculiusrl Herculinak neveztk el. Jelentsge valsznleg ezutn sem cskkent. (Fitz professzor terija szerint a ngy rszre osztott Pannnia Valria provincijnak helytartja (praeses) Aquincumbl a 290-es vekben ttette szkhelyt Herculiba.)

Az ezt kvet vszzadban a vros folyamatosan plt-szplt. Helytarti rezidencinak alkalmas palott emeltek, vele szemben testrsgi laktanya kapott helyet. A keresztnysg trhdtsval tbb keresztny bazilikt alaptottak.

A telepls hanyatlsa a IV. szzad utols harmadban kezddtt. A provinciban megromlott kzbiztonsg a falakon kvl lket lakhelyk elhagysra ksztette. A vroson bell sszezsfoldott lakossg egyre ignytelenebb pleteket emelt. Az elhagyott hzak helyn temetk ltesltek. Ebben az idben a vros valsznleg pspki szkhely is volt. Valeria provincia terlett a rmaiak 430-ban a hunoknak engedtk t. A vros ekkor mr rgi mretnek tredkre zsugorodott.

A honfoglal magyarok helyben lak rszben/egszben keresztny npessget talltak. A leletek szerint nem is telepedett le nagyobb magyar npessg ide. rpd s Istvn inkbb a forgalmas utaktl nhny kilomterre szakra alaptottk meg szkvrosukat. A Gorsiumi telepls-egyttes helyn ltrejtt ngy-t kisebb kzsg terletn, a temetk tansga szerint a XVI. szzadig folyamatosan laktak.

A legjelentsebb falu neve a XI. szzadtl Fveny volt. Szent Istvn a birtokot a Szkesfehrvri kptalannak adomnyozta. Ezt kveten vszzadokon t innen szlltottk a kvet a kirlyi s egyhzi ptkezsekhez. A mocsarakkal vdett terleten tbb orszggylst is tartottak.

Fveny a trk uralom idejn pusztult el vgleg. A XVIII., XIX. szzadban az elhagyatott terlet a Zichy-grfok uradalmhoz tartozott, akik szintn kbnyaknt hasznostottk a romokat.

Feltrsa

A rmai telepls tudomsunk szerint legkorbban a II. Jzsef-fle XVIII. szzadi trkpen szerepel. Br Rmer Flris 1866-ban, mint ismert lelhelyet emltette, az els satsokra mgis csak 1934-ben kerlt sor Marosi Arnold vezetsvel. Ezt az els rgszeti feltrst, 1939-ben, majd 1954-ben jabbak kvettk, ekkor Radnti Aladr irnytsval. Gorsium-Herculia rendszeres feltrsa azonban 1958-tl indult, Fitz Jen vezetsvel. Munkatrsai Bnki Zsuzsa s Lnyi Vera voltak. A memlki helyrelltshoz terveket Papp Imre, Hajnczi Gyula s Istvnfi Gyula ksztett. Az satsok, a feltrsok anyagnak feldolgozsa, valamint a rgszeti park kiptse, az egykori pletek helyrelltsa folyamatos.

1934 s 1939 kztt egy hromapszisos nagy pletet talltak, amelyet kezdetben keresztny baziliknak hatroztak meg, ksbb, amikor peristyliumos udvarral egszlt ki, egy nagybirtok kzpontjban lv villnak vltk. A teljes egszben beptetlen, mintegy 200 hektr nagysg terleten fekv rmai kori telepls feltrsa azzal a szndkkal indult meg, hogy a rmai teleplst, a hozz tartoz ipartelepekkel, kls negyedekkel s temetkkel feltrja s bemutassa. A feltrs tdik vtizedben Gorsium mr a nagy Duna vidki rmai feltrsok egyike, amelynek klnleges rtke az antik vilg zavartalan megjelentsnek lehetsge.

Az 1934-39 kztt vgzett sats sorn feltrt plet 1958 utn nagy mret palotnak bizonyult. A palota eltti oszlopcsarnokos homlokzata eltt kvezett utca kerlt el, msik oldaln laktanya jelleg 70 mter hoszsz plettel: a feltrs egy IV. szzadi vros kzpontjra tallt. A vroskzpontot, amelyben eddig kt keresztny bazilika, kt kzfrd, hivatalos pletek s lakhzak kerltek el, vrosfal vette krl, a ngy oldal kzepn egy-egy vroskapuval.
A palota s a vele szemben lv laktanya alapjn felttelezhet, hogy a III-IV. szzad forduljn ltrehozott vros az ekkor ltrehozott Valeria tartomny helytartjnak szkhelye lehetett. A vrost, az Itinerarium Antonini cm rmai tiknyv mrfldadatai alapjn Herculinak neveztk el, Diocletianus trscsszrnak, Maximianus Herculiusnak tiszteletre.

Az tiknyv a telepls korbbi nevt - Gorsiumot - is megrizte. A feltrs a IV. szzadi vros maradvnyai alatt kt tovbbi ptsi korszakot llaptott meg. A Kr.u. I. szzad kzeptl - amikor a rmaiak a Dunntl keleti felt meghdtottk s Pannonia provincit megszerveztk, katonai tbor llt e helyen, amelyet a II. szzad elejn, amikor mr bels erdtsre nem volt szksg, felszmoltak. A volt tbor terletn hozta ltre Traianus csszr a 106-ban ltrehozott Als Pannonia provincia tartomnygylsnek (concilium provinciae) s a provincia csszr-kultusznak mintegy 9 hektr mret szentkerlett. A katonai tbor mlyen fekv rtegeibl a parkban semmi sem mutathat be, a szentkerlet jelents ptmnyei azonban a rgszeti park legjelentsebb ltnivalit adjk. A szentkerlet kzpontjt nagy mret forum, az nnepi felvonulsok szmra ltrehozott 9045 mter nagysg tr adja, az istenn nyilvntott Augustus csszr templomval, a csszrkultusz s a tartomnygyls nagy csarnokaival. A mintegy felerszben feltrt szentkerletben eddig 8 templom, a vrosi kvetek elhelyezsre szolgl vendghz, tkezhely s az nnepsgekhez tartoz jtkok sznhelye (egyelre lgifelvtelen meghatrozott) hatalmas amphitheatrum kerlt el. A szentkerlet a provincia fontosabb esemnyeinek (llami nnepek, csszrltogatsok) sznhelye volt. Gazdag mitolgiai- s llatjelenetes reliefsorozatok maradtak fenn: tmjuk azonos a 147-ben s 248-ban Rmban vert remsorozatokval: Rma fennllsnak 900. s 1000. vforduljra kszltek. A csszrltogatsok kzl klnsen Fels Pannonia volt helytartjnak, Septimius Severusnak 202. vi ltogatsa jelents, aki sajt kltsgn hozatta helyre a marcomann hborkban rszben lerombolt Augustus-templomot. A szentkerletet Kr. u. 260-ban a Duna msik oldaln lak szarmata roxolnok megsemmistettk.

A gorsiumi Rgszeti Park egyik ltnivaljt a IX. osztlyos latin tanknyv I. leckjben is (fekete-fehrben) lthatjuk. Bejegyzsem vghez kzeledve errl a (balra lthat) szoborrl szeretnk rni pr szt, termszetesen, szakemberek lerst segtsgl hvva. A klasszika-archeolgusok az Aeneas meneklse Trjbl vagy A (Trjbl) menekl Aeneas cmen tartjk szmon.

Lelhelye: Tc, Fvenypuszta (Gorsium), szltelepts alkalmval, 1903 krl. Grf Zichy Jnos ajndkozta a mzeumnak 1912-ben. Kora: a Kr.u. II. sz. vge - III. sz. eleje. Mrete: 65 x 12 x 34 cm Leltri szma: SzIKM 2852.

Lersa: "mszk fldomborm, fent s baloldalt letrt. A rmai alaptsmonda elterjedt, kedvelt jelenetnek helyi brzolsa. A trjai Aeneas nem a szoksos, jobbra rohan mozgsban, hanem homloknzetben ll, rmai katonai ruhban, trdn fell r tunikja fltt izompnclt visel, kpenyt vlln kerek csat fogja ssze. A bal vlln l reg atyjt, Anchises bbuszer alakjt bal kezvel szortja maghoz. A kpenybe burkolt Anchises a hzi isteneket tartalmaz ldt tartja lben. Aeneas a jobb kezvel a mellette ll Ascaniust bal csukljnl fogva vezeti. A jelenet brzolsa az archaikus korban elszigetelten megtallhat a Kr. e. VI. szzadtl, grg vzakpeken s remkpeken. Augustus kortl terjed el a rmai mvszet krben, ahol az uralkodhz isteni eredett dicsti. Megjelenik Caesar rmein, Augustus forumn az sk szobrai kzt foglal helyet. Itliban reliefszer brzolsok, remkpek, vsett kvek, provincikban rmai harcos ltzetben jelentik meg. Szerepel sroltron, szarkofgon. A Krisztus utni 147-es, 900 ves jubileumi remkpek alapt mondjnak hatsra a provincikban, gy a Rajna mentn. Klnben a temetkezsi kultusz szolglatban ll szobormvek szlettek. A kptpus innen kerlt Pannoniba. Intercisban s Gorsiumban ismert brzolsait is sremlkek dsztmnynek tartottk, jabban a trjai mondakrbl vett jelenetek tblakpeit a gorsiumi szentlykerlet egyik templomnak Antoninus Pius-kori frzrl szrmaztatjk. Ennek hatsra faragtk a kptpus leegyszerstett vltozatt valamilyen sremlk ormra. Leginkbb Kr. u. 202-t kveten, amikor Septimius Severus Rma, valamint a csszrsg alaptst, Augustus kort nnepelte. A Severus-kori kfarags jellemz vonsa a kezdetekig, az alaptsig visszanyl, si mlt idzse, a rgi brzolsok feleleventse volt." (F. Z.)

Eredetileg egy remek knyv (125 v - 125 trgy) digitalizlt, online lapozhat s csodlhat vltozatt gyaztam be ide, de trlnm kellett, mert valahogy trltk a MEK-rl is. Ott volt "nyitva", ahol az Aeneas meneklse Trjbl cm szobor fotja s a fent idzett ismertet is olvashat. Sajnlom.

VALETE.

Bvebb tjkozdshoz:

GORSIUM-HONLAP

GORSIUM-HERCULIA TRTNETE (J CIKK IN: KORI TREDKEK)

UBI ERAT LUPA (A GORSIUMI AENEAS-SZOBORRL, ANGOL)

A WIKIPEDIA GORSIUM-CIKKE

Mg nincs hozzszls.
 
CHRONOMETER/RA
 
CALENDARIUM/NAPTR
2025. Oktber
HKSCPSV
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 
LEXIKONOK

A hres Pecz-fle kori lexikon online vltozata az OSZK jvoltbl.

 
BLOGBETEKINT
Friss bejegyzsek
2015.09.30. 22:08
2015.09.23. 14:38
2014.10.20. 17:00
 
UNIVERSITAS/EGYETEM
 
GARRITUS/CSEVEJ
Carissimi Visitores Discipulique! Kedves Ltogatk s Tanulk! Itt egymssal cseveghettek, amirl akartok. Hosszabb, latinos csevegsre, krem, hasznljtok az egyes bejegyzsek alatti komment-helyet, krds esetn pedig a segly modult a Schola menben.
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 

Naruto rajongói oldal! Felkerült John Man Ninja címû könyvének elsõ fejezete. Olvass, Filmezz, Tanulj!! KONOHA.HU    *****    Debrecen Nagyerd&#245;aljai, 150m2-es alapterület&#251;, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    Velaris, a második otthonom Fanfictionból új rész került fel    *****    NSYNC - Ha nosztalgiáznál, vagy érdekel,mi történik most a ByeByeBye elõadóival, akkor nézz be - NSYNC    *****    Szereted az egyedi történeteket? Kíváncsi vagy, hogy mire képes egy hobbi író? Ha igen, nézz be hozzám!    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Sziasztok! A Moobius pályázatán elindult két regényem. Kérlek támogass! Bõvebb információt itt olvashatsz. Katt rám.    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós családiház eladó 06209911123    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    Lakatos munka- Épületlakatos munka- Haidekker kerítés - Haidekker kapu- Teraszkorlát- Lakatos munka szerelés- Hullámrács    *****    Itachi Shinden második fejezet!! - ÚJ FEJEZET - Felkerült a könyv második harmada!! Konoha.hu - KATT!! KATT! KATT!! KATT    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    Aki szörnyekkel küzd, vigyázzon, nehogy belõle is szörny váljék. S ha hosszasan tekintesz egy örvénybe, az örvény vissza