Mi �rtelme van a latintanul�snak?

B�rmennyire er�ltetettnek t�nj�k is a p�rhuzam, ehhez lehet hasonl�tani a latin nyelv tanul�s�nak helyzet�t. Sok sz�l� felismerte, hogy a nyelvtud�s fontos el�nyh�z juttathatja majd a csemet�j�t, ez�rt m�r �vod�s korban elkezdik angolra j�ratni a gyereket, ezt k�veti az �ltal�nos iskolai �s a gimn�ziumi nyelvtanul�s, mellette sz�mos d�lut�ni k�l�n�r�val �s nyelvtanfolyammal. Szerencs�s esetben t�nyleg meg is tanul a nebul� angolul, �s ha kicsit szorgalmas, akkor tal�n m�g egy idegen nyelven is. Ez a m�dszer teh�t l�tsz�lag val�ban a legk�zvetlenebbnek t�n� �ton �ri el a c�lt. Ennek t�kr�ben term�szetesen haszontalan id�pocs�kol�snak tartj�k egy holt nyelv tanul�s�t. Ugyan�gy t�vednek azonban, mint a balatoni l�ngoss�t�k, akik felh�borodottan csod�lkoznak, ha a p�nzes turist�k ugyanannyi kiad�ssal ink�bb Mallorc�ra utaznak, a magyarok pedig feleannyib�l ink�bb G�r�gorsz�gba.

Ha ilyen fantasztikusan c�lrat�r�k vagyunk az oktat�sban, akkor hogyan lehets�ges, hogy a nyelvtud�s szempontj�b�l messze elmaradunk az eur�pai �tlagt�l? Hogyan lehets�ges, hogy a magyar oktat�sb�l kiker�l�k nagy r�sze funkcion�lis analfab�ta? Hogyan lehets�ges, hogy nem tudunk helyesen m�g magyarul sem?

Meggy�z�d�sem szerint az oviangolb�l kiindul� m�dszer t�bb k�rt okoz, mint amennyi haszna van. Mennyit tud angolul egy nagycsoportos �vod�s? Semennyit. Ez val�sz�n�leg rosszul esik annak a sz�l�nek, aki m�r ilyen kor�n p�nzt �ldoz a nyelv�r�ra, de sajnos egy nagycsoportos t�nyleg nem tud semmit. �s ugyanez igaz az �ltal�nos iskola als� tagozat�ra is. A sz�l�k �ltal ide�lisnak k�pzelt esetben, egy fels� tagozatba l�p� di�k m�r ak�r h�t �ve is tanulhat angolul. H�t �v alatt m�r rengeteg p�nzt �s id�t sz�ntak a nyelvtanul�sra, de az eredm�ny k�zel nulla, �s ez m�g a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy ez alatt az id� alatt nem tanult meg a gyerek magyarul, nem tanult meg olvasni �s nincs tiszt�ban a magyar nyelvtani alapokkal. Amikor fels� tagozatba l�p, a tan�r azt hiszi, hogy halad� angolt kell tan�tania, hiszen a kis „g�niuszok” m�r h�t �ve tanulnak angolul, �s bizony�ra a nyelvtant is tudj�k. Ugyanez a helyzet a gimn�ziumba ker�lve, csak ott m�g s�lyosabb a helyzet, mivel m�r 11 �ve tanulnak angolul, �s gyakorlatilag m�g mindig nem tudnak semmit, legal�bbis a r�ford�tott id�h�z �s energi�hoz k�pest biztosan nem. Mit kezd a tan�r, amikor az els�s�k k�z�l m�r mindenki tanult angolul, de mindenki m�s szinten van. Tal�lomra el�vesz egy halad� k�nyvet �s rem�nykedik, hogy mindenki tudja az alapokat. Az els� sikertelen nyelvvizsga ut�n kap �szbe a sz�l�, �s elkezdi k�l�n�r�kra meg ny�ri nyelvtanfolyamokra j�ratni a gyereket, �s l�m az �retts�gire valahogy megvan a nyelvvizsga, a csal�d el�gedetten d�lhet h�tra, a sok �ldozatnak meglett a gy�m�lcse. De milyen �ron? Rengeteg p�nz �s rengeteg id� �r�n ide�lis esetben siker�l szerezni k�t nyelvvizsg�t, a tud�s pedig hamarosan elsz�ll, ha nem haszn�lj�k.

Sokkal t�bbre juthatn�nk, ha f�lretenn�nk a k�zvetlen haszonra val� t�rekv�st, �s hossz� t�v� befektet�sk�nt a latinra koncentr�ln�nk. �vod�ban �s az als� tagozat elej�n hagyj�k b�k�n a gyereket, tanuljon magyarul, mozogjon sokat, tanuljon meg olvasni, kezdje el a magyar nyelvtant. Negyedik oszt�lyban pedig j�het az idegen nyelv, m�ghozz� a latin. Mi�rt a latin? �ppen az�rt mert holt nyelv. Mi magyarok gyakorlatilag �gyis csak olyan idegen nyelvet tanulhatunk, aminek a szerkezete gy�keresen elt�r a mi nyelv�nk�t�l. Meg kell �rten�nk �s el kell saj�t�tanunk egy teljesen �j nyelvi logik�t. Ezt meg lehet tanulni persze az angolon kereszt�l is, de az angol nyelvk�nyvek t�lnyom� t�bbs�ge nem magyarok sz�m�ra �r�dott, hanem olyan nyelvtanul�knak sz�nt�k, akiknek az indoeur�pai nyelvi logika nem ismeretlen. A magyarok �ltal �rt nyelvk�nyvek pedig igazodnak ehhez a lebut�tott eur�pai ir�nyzathoz. Hogy lehet az angol ig�k perfectum t�v�t m�sodik alaknak, participium�t pedig „inges” alaknak nevezni, csak az�rt, hogy nehogy v�letlen�l valamilyen nyelvtani szakkifejez�st haszn�ljunk? Pedig ha azt participiumnak mern�k nevezni, akkor a di�k azonnal �ssze tudn� kapcsolni a latin participiummal, s�t az olasz participio-val, a francia participe-pal, stb. Ezt az indoeur�pai logik�t sokkal k�nnyebb egy holt nyelv seg�ts�g�vel megtanulni, mivel a latinn�l kezdetben csak magyarra ford�tanak, nem kell besz�lni, el�g meg�rteni a mondatokat. R�ad�sul a k�tezer �ves m�dszertan m�r letett egyet s m�st az asztalra, el�g ha nagysz�leinkre gondolunk, akik m�ig tudj�k a latin nyelvtani szab�lyok egy r�sz�t. (Vajon mire eml�keznek majd nyolcvan�ves korukban az oviangolosok?) K�t-h�rom �v latintanul�s ut�n pedig j�hetnek az �l� eur�pai nyelvek. A rendszeres latin nyelvtanra �s a latin sz�kincsre �p�tve pedig szinte az �sszes manaps�g divatos (�s val�ban hasznos) idegen nyelvet sokkal k�nnyebben meg lehet tanulni. Ha ezzel a m�dszerrel a gimn�ziumban ugyanannyi id�t (�s tizedannyi p�nzt) ford�tanak nyelvtanul�sra, az �retts�giig h�rom-n�gy nyelvet is meg lehet tanulni, m�ghozz� sokkal alaposabban �s maradand�bban. Ut�na pedig, ha m�g ez sem el�g, j�het a t�bbi nyelv is. Az angol „inges alak” szint� nyelvtan alapj�n sokkal nehezebb meg�rteni a francia, n�met, olasz stb nyelvtani rendszereket, de a latint ismerve b�rmit meg lehet tanulni. Sok olyan ember van, aki csak angolul tud, de olyannal m�g nem tal�lkoztam, aki latinul tud, de m�s idegen nyelven nem.

A latinnak persze vannak egy�b el�nyei is. Az antik kult�ra olyan m�lyen beiv�dott az �ltal�nos m�velts�gbe, hogy sz�mos egy�b tant�rgyban �s t�m�ban is seg�t: irodalom, t�rt�nelem, filoz�fia. �s akkor m�g nem is besz�lt�nk azokr�l a latin id�zetekr�l, mondatokr�l, amikkel az olvasm�nyaink �s utaz�saink sor�n tal�lkozunk, vagy azokr�l a latinizmusokr�l, amiket a szakmai nyelvek haszn�lnak. N�gy �v latintanul�s mindenesetre sokkal t�bb kieg�sz�t� ismeretet ad, mint tizenk�t �v angol a fenti m�dszerrel. S�t, ha valaki hozz�szokott a latintanul�s m�dszer�hez, akkor angolul is ugyan�gy fog tanulni, �s akkor az angoltanul�s sor�n is sokkal t�bb egy�b ismeret ragad r�.

Tal�n r�viden �rdemes megjegyezni azt is, hogy az oxfordi klasszika-filol�gia szakos hallgat�k jelent�s r�sz�t a bankszektor alkalmazza, mivel ezek az emberek egyr�szt k�pesek apr�l�kos figyelemre �s logikus gondolkod�sra, m�sr�szt szinte b�rmit k�pesek megtanulni, amiben rendszer van.

Egy�rtelm�en l�tszik teh�t, hogy a holt nyelvekkel szembeni el��t�letek �s a latin haszontalans�g�t hirdet� k�nnyelm� kijelent�sek ellen�re a latintanul�s �gymond „kifizet�d�”. Latinul azonban m�gsem puszt�n ez�rt kell tanulni, hiszen ez a megk�zel�t�s igencsak t�vol �ll Horatius szellem�t�l.

Hanem az�rt, mert sz�p. 

(Arrabonicus)